Stephenie Meyer - Twlight - Alkonyat
Ha nem lenne sötét, sose látnánk a csillagokat.
A könyv tartalma:
Mersz szeretni? Az életed árán is? Forks fölött mindig felhős az ég. Bella Swan, az érzékeny, zárkózott lány afféle önkéntes száműzetésre ítéli magát, amikor ide költözik apjához. Bella alapjáraton is mágnesként vonzza a bajt, ezúttal azonban nem csak a „mindennapi” csetlések-botlások fenyegetik. Hanem Ő… Ő, akinek aranyszín szeme van, titokzatos, szeszélyes, kiszámíthatatlan, félelmet keltő és biztonságot sugárzó. Ő, akit Edwardnak hívnak, mint valami ódivatú regény hősét. Ő, aki megmenti az életét. Ő, aki mégis a legnagyobb veszélyt jelenti Bella számára. Az indián rezervátumban furcsa, félelmetes mesék keringenek. És egy nap a legenda megelevenedik…
Véleményem:
Ha azr mondom Twiligt, szerintem mindenkinek a vámpírok, Edward, Jacob, és a film jut eszébe. De ne feledjük ezt a nagyszerű könyvet se. Természetesen, ,mint a legtöbb könyvből készült film, ez is csak a storyban hasonlít a könyvre. Természetesen van egy két jelenet ami hasonlít a könyvre, de annál több hiányzik. Egy két szereplő jelleme se stimmel a könyvbeli karakterekhez képest. De ennyit a filmről. Nézzük is a könyvet. Nagyon sokan elítélik a Meyer írását. Szerintem az emberek 90%-a úgy ítélkezik a könyvről, hogy egy betűt se olvasott belőle, és csak ránézett a borítóra, esetleg megnézte a filmet, és nem tetszett nekik. Mint (ismét csak szerintem) a legtöbb ember, én is először a filmet láttam, ami egyik nagy kedvencemmé vált (igen, nem említem a bemutatkozásban), és úgy gondoltam elolvasom a könyvet is, hisz biztos van olyan jó, mint a film. Vagy még sokkal jobb. De nem. Nem volt jobb. Ugyanannyira fogott meg, mint a film. A film komolyan tetszett, de a könyvvel csak elvoltam, hiszen vámpírok meg minden. Engem, még mielőtt valaki kritizálna, nem kapott el a Twiligt-utálat. Jó könyv, viszont számomra:
- Unalmas volt: Az Alkonyat valljuk be, nem a váratlan fordulatairól híres. Elismerem van benne, de nem olyan gyakran, ahogy az ember elvárná egy fantasy könyvtől. (Vegyük példának a Trónok harcát, vagy a Gyűrűk urát) Azért azt jegyezzük meg, attól még, hogy unalmas, nem biztos, hogy szar. Ott a mondanivalója, a szereplők jelleme, a cselekmények realisztikus leírása, és a sötét hangulata az, ami jóvá tudja tenni ezt a könyvet. Emellett persze gyerekesen kiszámítható.
- Túl egyszerű a története: A történet csak folyik a saját medrében, nincs benne mesterséges fordulat, nem akar meglepni. A története nem bonyolult, nem csavaros, mint sokszor az élet. Ha nem lennének benne vámpírok, még akár egy gimis lány naplója is lehetne. Viszont a könyv semmi eget rengető dologra nem buzdít, csak arra, hogy szeressünk. A könyv mellett szól, hogy az életről szól, legtöbbször unalmas, de néha izgalmas, és ez valóssá teszi a történetet. Csak megint a vámpírok...
Akkor ismét csak visszakanyarodok a történethez: Szerintem (lehet támadni), a történet nem vámpír történet. Mármint nem úgy kell érteni, hogy Edward nem is igazi vámpír. Hanem nem a vámpírok a fő téma. Inkább az, az én véleményem szerint, hogy a szerelem mindent legyőz. Ez természetesen az embereknek tiszta közhely, de, mint tudjuk a közhelyek igazak. Tökmindegy, hogy Edward micsoda, vámpír, ember, vérfarkas, sorozatgyilkos, akkor is a történet lényege a szerelem. Meglátod és megszereted. Nem számít kicsoda, agy micsoda a másik. Edward is szerelmes volt Bellába, hiszen eltudta képzelni vele az életét, akkor is amikor megölhetné, még ha a kapcsolatuknak millió buktatója van. Mégis mindent vállalnak a másikért. Ez az igaz szerelem. És ez a könyv, a történet lényege.
Egyszer remélem mindenki a kezébe veszi ezt a történetet. Hiszen ez az élet. Mármint nem az Alkonyat, hanem a története. Sok minden szól a könyv ellen, és mellett.
Borító |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése