Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Csak néhány ember válik legendává… A könyv fülszövege: „TITKOT LEGJOBBAN A KAGYLÓHÉJAK TUDNAK TARTANI.” Delia Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és ’60-as években. A történet főhőse a lápvidéken sorsára hagyott kislány, Kya Clark, aki az évek során elszigeteltségében önellátásra rendezkedik be, s alig érintkezik a környékbeliekkel. Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja: a közeli kisvárosban élő Tate megtanítja olvasni, és ő az, akivel a lány osztozni tud a természet és a költészet szeretetében is. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt… Egy rejtélyes gyilkosságot követően a helyi közösség felbolydul, és a gyanú hamarosan a mocsárban magányosan élő „Lápi Lányra” terelődik. Ajánló/Kritika: Hónapokkal ezelőtt rengeteget hallottam erről a könyvről, főleg miután megjelent a film a mozikban. Természetesen ismét beleestem abba a hibába, hogy előbb nézem meg a filmet és csak utána olvasom