Jenny Han - A fiúknak, akiket valaha szerettem

A szerelem félelmetes – állandóan változik, és bármikor vége lehet. Ez a kockázat vele jár. És mégsem akarok félni többé. Bátor akarok lenni.

A könyv tartalma: 

Írás közben egy csöppet sem fogom vissza magam. Úgy fogalmazok, mintha ő soha nem olvasná el. Merthogy nem is olvassa. Minden egyes titkos gondolatomat, gondos megfigyelésemet, mindent, amit eltettem magamban, belesűrítem egy levélbe. Amikor megírtam, lezárom, megcímezem, majd elteszem a pávakék kalapdobozba.

Ezek nem szerelmes levelek a szó legszorosabb értelmében. Akkor íródnak, amikor már nem akarok többé szerelmes lenni. Búcsúlevelek. Mert miután megírtam őket, nem emészt többé a mindent felemésztő szerelem. Onnantól fogva úgy tudom megenni reggel a gabonapelyhet, hogy közben nem azon jár az eszem, vajon ő is banánnal szereti-e a Cheeriost. Úgy éneklem a szerelmes dalokat, hogy már nem neki éneklem. Ha a szerelem olyan, mint a megszállottság, a leveleim olyanok, mint az ördögűzés. Megszabadítanak. Legalábbis azt kéne tenniük.

Véleményem:

Számomra TALÁN ez az egyetlen könyv, amiből előbb olvastam a könyvet, mint láttam a filmet. Maga a könyv egy aranyos, romantikus iromány, ami a legtöbb embert magával tudja ragadni. 

A regény témája a felnőtté válás, de persze az írónő azt is bemutatja, milyen bonyolult dolog is a szerelem. Persze, ahogy a két fő-fő szereplőnk vélekedik a szerelemről, szinte kifigurázzak a romantikus regény fogalmát.Tökéletes nyári olvasmány, hiszen a nyelvezete könnyű, és nem foglalkozik komolyabb témákkal. (Jókor említem a nyári olvasmányt, nyár végén. Mondjuk, én például suliidőben olvasgattam, hiszen az az év pont egy nehéz év volt, és pont ez a könnyű nyelvezetű könyv hiányzott a szürke hétköznapokból.) 

A könyvet természetesen rengeteg pozitívum színesíti. Ilyen például a meghitt, családi kör; a Song lányok bájos összetartása; és a testvériség gyönyörű megjelenítése; és a rengeteg fordulat. A könyvre  kevés negatívumot tudok csak felsorolni, ilyen például a gyors befejezés, hiszen ha az olvasó beleéli magát, hirtelen, egy óriási csattanóval ér véget a történet, és körmöt rágva várja, hogy a következő részben minden kiderüljön; ide tartozik meg az, hogy az író néhol túl gyorsan írja le a történéseket, mintha hamar beszeretné fejezni. Más negatívumot nem is nagyon tudnék rá mondani. 

Lara Jean az egyik olyan karakter, aki megfogott. Korához képest a legtöbb dolgot igen felnőttesen tudja kezelni, akkor is ha egy édesanya nélkül kellett felnőnie. Azonban egy elég nehezen kiismerhető karakterrel találjuk szembe magunkat. Ez a párosítás szerintem tökéletesnek mutatja a főszereplőnket, még akkor is, ha Josh a közelben van, és elillan minden magabiztossága. Persze nem Lara Jean az egyetlen szereplő a könyvben. Az összes szereplő rendesen ki van dolgozva, összetett karakterek egytől egyig. Ott vannak a Song lányok, akik a könyv során szerintem nem változnak olyan sokat, ugyan az a szerethető, sőt imádni való, magabiztos karakter marad mind Margot, mind Kitty. A történetben főbb szerepet kap még Peter, akit a legelején szerintem mindenki lenéz, és elkönyvel egy elkényeztetett csajozógépnek. Viszont ahogy a "barátságuk" egyre csak mélyül, úgy a fiú személyisége is jobbá válik...

Természetesen itt is jelen van az ellenség, aki megszeretné keseríteni az életünket. Mellette pedig még rengeteg-rengeteg másik szereplővel is megismerkedhetünk. 

Remélem sikerült spoiler mentesen bemutatnom ezt a nagyszerű könyvet, és ha tetszett minél hamarabb olvasd el! Ígérem, egy élmény lesz, amit nem fogsz megbánni.!

Borító