Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3.rész - Egyedül

   – Parancsolj, most már nem vagyok útban – lépett félre Arnold, szabadon hagyva a kijáratot. Cortez komoly arccal a szemébe nézett.

    – Még mindig útban vagy – mondta, és kiment a teremből.

Tartalom:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat! 

Reni alig várja, hogy a nyári szünet után viszontláthassa osztálytársait, és persze főleg Cortezt… Tizedik első félévében azonban egyre több problémával kell megküzdenie: Arnold külön utakon jár, Virág szerelmes lesz (és ezúttal nem egy tinibálványba), Kinga újabb és újabb mániákkal áll elő, na és Cortez…
Mindeközben továbbra is pörög az élet a Szent Johannában: új kihívások, új események és új balhék követik egymást…

 Véleményem: 

Végre elérkezett idő, hogy ha nem is a legkedveltebb - Laura könyv -, de az előző - SzJG -  részek közül biztosan a kedvenc könyvemről, az Egyedül-ről írjak véleményt. Az előző ajánlókban másról sem panaszkodtam, csak arról, hogy nem igazán halad a cselekmény, és, hogy Reni egy elég unalmas karakter. 

Hát ebben a könyvben annyira módosult a helyzet, hogy végre halad a cselekmény, és a szereplőkről is egyre csak érdekesebb dolgokat tudhatunk meg. 

Ez a könyv ami tényleg a mai fiatalok életéről szól. És nem csak az aktuális - vagyis akkor aktuális, de valakinek még mindig -, dolgok miatt, hanem sokkal inkább az apróságok miatt, amik nem csak, hogy azzal etetik az embert, hogy valaki naplóját olvassa, hanem az érzelmek miatt -is. Tele van olyan helyzetekkel, ami ne fordulna elő egy mai fiatalokkal, és olyan érzelmekkel, amiket egy tini -ha elhiszitek, ha nem- érez. 

Úgy érzem mindenki az első két könyv elolvasása után arra várt, hogy történjen valami Reni és Cortez között. Megnyugtatlak titeket, ebben a részben jócskán vannak pillanatai a mi -egyik- álompárunknak. Igaz, elég tini módon zajlott le az egész. Ebben a könyvben mégis a "megbánt majd, és te leszel a sokadik" érv tűnik a logikusnak. Szerintem ezt nem is kell magyarázni, hiszen Renátáról beszélünk. 

Viszont nagyon remélem, hogy egy két részen belül összejönnek, hisz már kezd idegesítő lenni ez a játszma kettejük között, és Reni szenvedése. És persze azt is nagyon remélem, hogy Peti a további részekben több szerepet fog kapni. Hiszen egyszerűen Imádtam! 

Számomra ebben a könyvben Kinga a legszimpatikusabb karakter. Fantasztikus aranyköpésekkel gazdagítja a könyvet. Hogy csak egyet mondjak: A szánalmas összes szinonimáját kimerítetted. 

Egyébként nem csak Kinga, de a Zsoltival alkotott száluk is eléggé bejön. Egyértelmű, hogy a Telivér - Kinga kapcsolat hosszú távon tarthatatlan, és ezt Zsolti ki is használja. Remélem összejön neki a továbbiakban az amit eltervezett. 

Összességében, tömören összefoglalva ennyi is lenne ez a könyv, hogyha nem spoilerezek. És azt bizony most nem szeretnék. 

Egy könyv a mai tinik reális problémáiról, a mi időnkben, a mi életünkről. 

Idézetek a könyvből: 

"– Végül mi lett a bandátok neve? – kérdezte Virág, még mindig Cortez füzetébe rajzolgatva.

– Jalapeno – felelték a fiúk egyszerre.

– Jaj már, miért nem Pete Wentz? – csettintett Virág csalódottan.

– Emó, ne legyél sötét – rázta meg a fejét Ricsi. A következő pillanatban mindenki egyszerre kezdett beszélni, én pedig mosolyogva néztem őket."

"Anyu nem engedte, hogy frufrut vágjak magamnak. Nem értem, mi ellenvetése van, ha a lánya reggel hétkor ollóval áll a tükör előtt, és kész új frizurát varázsolni magának, amire van úgy hét perce. Na, mindegy."

"A következő pillanatban már repkedtek az alufólia labdák, a tévé továbbra is üvöltött, Kingával együtt, Andris és Robi kergetőzött, én Jacques száját szuggeráltam, hátha le tudom olvasni, hogy mit mesél, merthogy folyamatosan mondott valamit, Ricsi a gördeszkájával próbált ugratni (a tanári asztalra!!!), Gábor pedig az ajtóban őrködött.

Örömmel állapítottam meg, hogy komoly, érett és stabil tizedikesek lettünk."

"Cortez üzenete: De akkor biztos oké a holnap? Nincs más programod? Könyvtár? Múzeum? Könyvtármúzeum? LoL.

Reni üzenete: Nagyon vicces.

Cortez üzenete: :D Na léptem."

Új borító