Kiera Cass - The Elite - Az elit - A párválasztó 2.rész

– Senki más előtt ne rángasd a fülcimpádat. Az a mozdulat az enyém – mosolyogtam rá feszülten.

– Még sok más is van, ami a tied, America.

Tartalom: 

A ​PALOTÁBA 35 LÁNY ÉRKEZETT. CSAK HATAN MARADTAK. A Párválasztót 35 lány kezdte meg. Mostanra azonban már csak az Elitnek nevezett csoport maradt versenyben Maxon herceg szerelméért, s a harc ádázabb, mint valaha. Minél közelebb kerül America a koronához, annál jobban meg kell szenvednie azért, hogy végre megtudja, kihez húz valójában a szíve. Minden Maxonnal töltött pillanat olyan, akár egy tündérmese, csupa lélegzetelállító, csillogó romantikus kaland. De ha a palotában meglátja őrt állni első szerelmét, Aspent, újra hatalmába keríti a vágyakozás az élet után, amit még közösen terveztek el. Americának rettentően szüksége lenne egy kis időre. Míg azonban ő a kétféle jövő lehetősége között vergődik, az Elit tagjai pontosan tudják, hogy mit is akarnak – s egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy Americának lehetősége nyílik választani… „Mintha az Éhezők viadala (leszámítva a véres jeleneteket) és a Nagy Ő (leszámítva a véres jeleneteket) elegye lenne. Cass ügyesen szítja America és Maxon vágyát, de közben nem hagyja kialudni a lány első, tiltott szerelmének parazsát sem." – Publishers Weekly

A véleményem: 

Nem tudom hogyan fogalmazhatnám meg, mennyire de mennyire vártam már, hogy elolvashassam a Párválasztó-trilógia második részét. Talán az LL és a LOL könyvek mellett, ez a trilógia volt az, ami leginkább a szívembe férkőzött. Nem tudom honnan ez a nagy imádat, hisz nem is olyan tökéletes könyv. Mégsem volt olyan lap, amit ne olvastam volna fülig érő szájjal, vagy könnytől csillogó szemmel. 

Ez egy olyan könyv, amit egyszerűen imádok, és lelkesedek érte. Remegő kezekkel várom, hogy végre neki eshessek a harmadik résznek. 

Az Elit ott folytatódott, ahol a Párválasztó abba maradt. Már csak hat lány versenyzik Maxon szívéért, és a királynői címért. Talán, ez a rész volt az, ahol a leginkább eluralkodott a verseny szellem a lányok között. Egy csomó olyan dolog történt a kötetben, amit szóra említhető az első résznél, vagyis kimaradtnak lett tekintve. Emellett - végre - Maxon karakterét is sikerült élethűbbé tenni. A kis enyelgés Celestével nagyot ütött, és ez reálisabbá tette a srác karakterét. Persze jött a  ki hagyhatatlan magyarázkodás is, hogy mit miért csinál, majd később America megtudja egy féltve őrzött titkát, és ezek után már nem volt megállás. 

Ha pár pillanatig is, de sikerült Maxont kivernem a fejemből olvasás közben, akkor a későbbiekben muszáj volt visszatérnem a herceghez, hisz Aspen csak a folyamatos csalódást okozta számomra, leginkább azért, mert nem bízott Americában és a lány képességeiben. 

Különösen bejött az a "fejlesztés" is, hogy Maxon végre rájön, a többi lánynak is jó lenne esélyt adni, hiszen America továbbra is képtelen döntést hozni, játssza a nagyasszonyt, és folyamatosan időt kér - ezt persze még lehetne ragozni. Ez pedig, még inkább érdekesebbé teszi a könyvet, és a versenyt is. 

Ami pedig Americát illeti, elismerem az egész könyvet átjárja az a gondolat, hogy "Maxont, vagy Aspent szeressem inkább?". Érzéseim szerint ez a kérdés majdhogynem fejezetenként változott, de volt olyan pillanat is, amikor a lány mindkét fiút akarta volna. 

Ugyanakkor olvasás közben elég gyakran sikerült elfelejtenek, hogy America egy tizenhét éves tinédzser, akinek komoly döntés van a kezében, és nem csak a saját életét változtatná meg, hanem egy országét. Ez is csak egy jó pont volt a könyv felé, hiszen ebben a részben végre azzal is foglalkoztak, mi lesz később. Ha ebbe belegondol az ember, hogy a lánynak mennyi döntést kell meghoznia, ha - tegyük fel-, ő lesz a Kiválasztott. Ha ezt a felét nézzük a történetnek , akkor bizony, érthető a lány tépelődése. 

 A regény nagy erősségei közé tartozik az, hogy több hangsúlyt fektetett az írónő s mellékszereplőkre. Különösen a szívemhez nőtt a három szobalány, főleg Anne, miután kapott egy kis háttérsztorit. Nagyon megkedveltem a lány családját is, ebben a részben leginkább az apukáját, hiszen szívszorító, megható leveleket küldött a lányának, és érezhető volt az iránta érzett imádat. 

Különösképpen tetszett, hogy milyen komolyan kifejtették a többi lány nézeteit, és álláspontját. Bevallom, meglepő volt. És még részletesebb, és hangsúlyozottabb lett a küzdelem kidolgozása is, amit a lányok a hercegért vívnak. 

Összességében pedig kétségtelen, hogy az Elit sokkal de sokkal jobban sikerült, mint a Párválasztó. Az utóbbi felépítette az alapot, és megalapozta a történetünket, erre épült Az Elit, ami minden szempontból tökéletesnek bizonyult számomra - az előző részhez képest. Végre szó esett a múltról, a háttér történetről, hogyan is alakult meg Illéa, és a többi nép élettörténetéből is kaptunk egy kis ízelítőt. A szerelmi részek is sokkal jobban fel lettek vázolva, az előző részekhez képest, és még az írónő fejlődése is tapintható a sorok között.