Casey McQuiston: Vörös, fehér és királykék

Történelmet írunk, igaz?

A könyv fülszövege: 

Mi ​történik, ha egymásba szeret az amerikai elnök fia és a walesi herceg?

Mikor édesanyját megválaszják az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Alex Claremont-Diazból azonnal afféle királyi herceg lesz amerikai módra. Jóképű, karizmatikus, zseniális – a mai fiataloknak szóló színarany a marketingcsapat kezében. Csak egyetlen gond van vele: Alex ellenségeskedése egy valódi herceggel, Henryvel az óceán túlpartjáról. És mikor a bulvársajtó kezébe jut egy fénykép Alex és Henry – a walesi trónörökös esküvőjén előadott – botrányos összecsapásáról, ez az amerikai-brit kapcsolatokra is hatást gyakorol.

A család- és államfők kárenyhítési tervvel állnak elő: megrendezik a két rivális megbékélését. Ami eleinte csak az Instagramnak szóló, megrendezett barátság, hamarosan elmélyül, és veszélyesebb lesz, mint azt akár Alex, akár Henry valaha várta volna. Hamarosan Alex azon kapja magát, hogy romantikus kapcsolatba bonyolódott a korántsem régimódi Henryvel, ami befolyásolhatja az elnökválasztási kampányt, a feje tetejére állíthat két országot, és kérlelhetetlenül felveti a kérdést: a szerelem végső soron megmentheti a világot? Miből merítsenek elég bátorságot, és lesz-e akkora hatalmuk, hogy azok legyenek, akiknek lenniük kell? Hogyan érjék el, hogy a valódi énjüket is kifejezhessék a politikai protokoll lépéseiben?

Ajánló/Kritika: 

Elképesztő, hogy már milyen régóta szemezek ezzel a könyvvel, és, hogy tényleg csak idén év elején sikerült rávennem magam az elolvasására. Az őszintét megvallva azért eléggé bánom, hogy ez így alakult. 

Igaz, amikor elkezdtem a könyvet kissé döcögős olvasás volt, ugyanis az elején - csupán egy-két fejezet erejéig -, nem igazán tudtam követni, hogy ki kicsoda, ki kinek az oldalán áll. Egyszerűen már az első oldalakon úgy belevágtunk a közepébe, hogy csak na! De a könyv tovább haladtával, amikor már az érzelmi szálak is kezdtek napvilágot látni, egyre jobban megszerettem a sztorit és egyre inkább érdekelt, hogy mi lesz a románc vége. 

Hatalmas erőssége a történetnek, hogy egyszerre realista, és varázslatos tündérmese. - A legnagyobb varázslat ebben a történetben számomra egyértelműen az volt, amikor a srácok egymásba szeretnek és mindez kibontakozik. De persze rengeteg komoly témát is érint a regény, amiket rendre elég erősen fel is dolgoz. 

Milyen lehet hercegként felnőni, és folyamatosan megfelelni a társadalmi elvárásoknak? Milyen amikor egy átlagos emberből hirtelen te leszek az első amerikai elnöknő gyermeke? Önmagában is nehéz problémáknak gondolom ezeket, de hozzá jön még az is, hogy mi van akkor, hogyha ezekben az élethelyzetekben vajon mennyi nehézséget fog okozni az, ha meleg vagy, és harcolsz a szerelemért? 

A két srác személyisége eltérőbb már azt gondolom nem is lehetne, viszont mégis annyi mindenben hasonlóak, azt az összhangot pedig ami köztük van, elképzelni is mesés. 

Végig izzott köztük a kémia, a romantikus és az erotikus részek pedig nagyon erősre sikeredtek, ezek miatt pedig bennem is ott volt a vágy, hogy végre együtt lehessenek minden gond nélkül. 

Gondból pedig nem volt hiány, de úgy érzem ezek nélkül egysíkú, unalmas lett volna a történet. A szerző pedig maximálisan kihasznált minden helyzetet, ebből a szempontból végig érthető volt, hogy mit jelentenek a kötelezettségek, milyen így élni. Kicsit olyan volt, mintha ezáltal a könyv által betekintést nyerhetek a kulisszák mögé. 

Még természetesen rengeteg más pozitív tulajdonságát ki lehetne emelni a könyvnek, mint például a szuper humor, a mellékszereplők, vagy épp Rafael Luna. Az e-mail váltások is mindent vittek, de bennük is leginkább a történelmi pasik romantikus üzeneteinek ismétlése tetszett. Szerettem átélni a srácok személyiségfejlődését is, ahogy megmutatták, hogy változnak az álmok és a célok az idő múlásával, és, hogy nincs abban semmi rossz, ha csak úszunk az árral. 

Viszont ami kicsit "rosszabb" élmény volt olvasás közben, az maga az E/3. Nagyon nehezen sikerült belerázódnom a történetbe, és végig volt egy kis rossz érzésem azzal kapcsolatban, hogy ez most valahogy így, ebből a szemszögből nem teljesen az én világom. Azt hiszem sokkal magával ragadóbb lett volna a történet, ha E/1-ben íródik, és nem csak Alex szemszögébe kapunk betekintést.

Értékelés: 9/10

Idézetek a könyvből:

Egy óra múlva ott ülnek nehány doboz kínaival és pár PowerPoint-diával. Az elsőn ez áll: SZEXUÁLIS KÍSÉRLETEK IDEGEN KIRÁLYI MÉLTÓSÁGOKKAL: SZÜRKE ZÓNA. Alex arra gondol, vajon túl késő-e, hogy levesse magàt a tetőről.

– Ugyan már. Próbálok tanácsot adni neked, mint öregedő fickó az ifjúkori önmagának.

– Harminckilenc éves vagy.

– De a májam kilencvenhárom.

-Hiányzol – közli Alex, még mielőtt leállíthatná magát.

Azonnal meg is bánja, de Henry így felel:

-Te is nekem.

Ötös szintű melegválság, békebeli védelmi készültség lesz a kormányzatnál.

Az a kis megjegyzés, hogy „ld. a bibliográfiát”, a legszexibb dolog, amit valaha írtál nekem.

A következő bejegyzés: Colleen Hoover: Verity