Colleen Hoover: Minden tökéletesed

 Akár a tűzön is átmennék, hogy boldognak lássalak.

A könyv fülszövege: 

Egy rég elfelejtett ígéret képes lehet megmenteni a kapcsolatot?

Quinn és Graham tökéletes szerelmét veszélybe sodorja a tökéletlen házasságuk. Az évek során felgyülemlett emlékek, a hibák és a titkok már eltaszítják őket egymástól. Az egyetlen dolog, ami megmentheti őket, éppen az lehet, ami a szakadék szélére sodorta őket.

A Minden tökéletesed egy elgondolkodtató regény egy párkapcsolati gondokkal küzdő párról, akiknek múltbéli ígéreteken múlik a jövője. Szívszaggató, letehetetlen olvasmány.

Az év legfelkavaróbb szerelmi története – lehet-e együtt tökéletesen boldog két tökéletlen ember?

Add át magad a sodrásának!

Ajánló/Kritika: 

Colleen Hoover ismét hatalmasat alkotott, ezzel pedig ismét hatalmasat nőtt az én szememben is. Bevallom, nem olvastam még az összes könyvét, de ezek után csak még inkább ráállok a témára. Hiszen ismét hozta a formáját, sikeresen tépázta meg ismét a lelkemet, de szerintem aki akár egy könyvét olvasta, ezzel biztosan tisztában van. És ez a kötet is egy tökéletes példa erre. 

Aki olvasta a Csúf szerelem című könyvét már tapasztalhatta milyen az, amikor Hoover két idősíkon él. - Egyébként nem is olyan sokára ebből a könyvből is érkezik az ajánló, hiszen már készen van. 

A múltbéli szálon ismerkedik meg Quinn és Graham és a  szörnyű helyzet ellenére is kialakul köztük az a bizonyos kémia, ezekben a boldog fejezetekben megismerhetjük, hogyan szerettek egymásba, milyen volt az esküvő előtti és utáni időszak. 

Ezzel ellentétben a jelenben Quinn alig bírja elviselni a férje érintését. Hiába ugyanúgy szereti, mint évekkel korábban, egyszerűen képtelen megmaradni a férje mellett. Ennek kiváltó oka pedig Quinn meddősége, ami elképesztően fáj neki, hiszen mindenképp szeretne gyereket vállalni, de az örökbefogadás sem jön össze Graham egyik múltbéli hibája miatt. 

Mindkét szál elképesztően érdekes volt számomra, a múltbéli jelenetek elképesztően aranyosra sikeredtek, nagyon tetszettek azok a részek amikor a szerelmesek olyan dolgokról beszélgettek amik jól reflektáltak a jelen eseményeire, amik engem személy szerint mégis jobban érdekeltek.

Összességében pedig a fejezetek közt tök jó volt a kontraszt, és a múltbéli jelenetek tökéletes alapozást nyújtottak mindvégig, és ezek a fejezetek voltak azok amikért érdemes volt drukkolni ennek a párosnak, és amik miatt sikerül megérteni a jelen problémáit. 

A központi kérdés amit most Hoover körbejárt, véleményem szerint az volt, hogy egy házasságba vajon elég-e az egymás iránt érzett tomboló szerelem, és együtt maradhat-e egy olyan páros akik mindenáron szeretnének gyereket, de mégse jöhet nekik össze. Ennek köszönhetően nem egy olyan jelenet volt amikor a szívem szakadt meg a párért. Hoover előtt itt is emelem kalapom, ugyanis fájóan jól adta át, hogy mennyire nem elég minden probléma megoldására a puszta szerelem. 

Amit nagyon szerettem még ebben a történetben, az az, ahogyan Hoover a szexről beszél - ugyanis szerintem nem minden író képes erre így, ahogyan ő. Tökéletesen sikerült végigvezetnie azt, hogy a nő mennyire imádhatja a férje érintését, mégis a folyamatos kudarccal tudja csak párosítani. Quinn számára minden behatolás újabb reményhez vezetett, majd minden egyes hónapba újabb csalódást is okozott neki.

Imádtam az írónő őszinteségét ezzel a témával kapcsolatban, hiszen az is nagyon hitelesen érződött, hogy milyen az amikor valaki nagyon szeretne gyereket vállalni, de mégse jöhet össze. 

Olvasás közben pedig elképesztően kíváncsi voltam arra, hogy vajon mi lesz a történetük vége. Hoover nagyon ügyes mesélő, így a történet során több végkifejletet is felvázolt. És mindegyik elég reálisnak hatott, így elképesztően kíváncsi voltam, hogy vajon a szerelmük mindent legyőz, vagy a családalapítás vágya mindent legyőz.? A végső döntés viszont részemről tökéletes volt. Meglepő, de nagyon jó volt. Olyan tipikus Colleen Hooveres. 

Értékelés: 9/10

Ismét beleszerettem Colleen Hoover műveibe. Olvasmányos, elgondolkodtató, érzelmes, a történet megmozgat - elég rendesen -, a karakterek a lehető legemberibbek -, hiszen se Graham se Quinn nem tökéletes, mindkettőjük tele vannak hibával. Így összességében iszonyúan szerettem ezt a történetét is. 

Az az egy pont levonás pedig csak azért történt, mert nem volt számomra 50-50% a két idősík iránti érdeklődés. 

Idézetek a könyvből: 

Te majd megeszed a paradicsomomat, én pedig az összes többi zöldséget a tányérodról. Semmi nem vész kárba. Tökéletes párosítás.

A feje tetejére áll tőle az egész világ. A múltam, a jelenem, a jövőm…. Minden kicsúszik a kezem közül.

Azt mondtad, hogy az eladók, akik segítettek neked, azt hitték, hogy megőrültél, amiért csak egy nappal az esküvőd elött veszed meg a ruhát. Azt mondtad, hogy elállt a lélegzetük, amikor hozzátetted, hogy halogatós típus vagy, és a vőlegényt még ki sem választottad.

Jobban bánok a számokkal, de nem akarlak egy rakás egyenlettel untatni, mint például azzal, hogy te meg en együtt egyenlőek vagyunk az örökkévalósággal.

Nem igazán szeretnék tanácsot. A tanácsok nem változtatnak az érzéseimen.

A következő bejegyzés:  Ava Corrigan: Tündérösvény