Amy Harmon: Arctalan szerelem
Gondolj bele. Nincs szomorúság öröm nélkül.
A könyv fülszövege:
Ambrose Young nagyon szép volt – olyan szép, mint a romantikus regények borítóin látható férfiak. Ezt Fern Taylor is tudta, hiszen tizenhárom éves kora óta falta ezeket a könyveket. És mivel Ambrose Young ennyire szép volt, Fernnek meg sem fordult a fejében, hogy valaha is övé lehet a férfi… egészen addig, amíg Ambrose Young már nem volt szép többé.
Az Arctalan szerelem egy kisváros története, ahonnan öt fiatalember indul el a háborúba, de közülük csak egy tér vissza. Az Arctalan szerelem a gyász története: a közös gyászé, az egyéni gyászé, a szépség, az élet és az önazonosság elvesztése fölötti gyászé. Az Arctalan szerelem egy lány szerelmének a története, amit egy megtört fiú iránt érez, és egy sebesült harcosé, akit ez az érzés egy hétköznapi lányhoz fűz. Az Arctalan szerelem a vigasztaló barátság története, a rendkívüli hősiességé, és egy olyan, modern A szépség és a szörnyeteg-mese, amely megmutatja, hogy mindannyiunkban megtalálható egy kicsi a szépségből, és egy kicsi a szörnyetegből is.
Ajánló/Kritika:
Őszintén szólva leginkább azért kezdtem el ezt a könyvet, mert Molyon rengetegszer szembe jött velem, így már szinte késztetést éreztem rá, hogy belekezdjek, végül pedig már ez az egész átfordult egyfajta kíváncsiságba, de mindkét esetre érvényes az a vélemény, hogy egyáltalán nem erre számítottam. Igazából egy szórakoztató, "könnyed" olvasmányra számítottam, egy kisebb érzelmi kavarodással. Ami persze egy bizonyos szempontból meg is volt. A romantikus szál stimmelt, és az érzelmi zűrök mellé is egy pipát kell helyezni. Viszont ez az egész sokkal de sokkal mélyebb volt, és különleges.
Számomra nagyon érdekes volt, hogyan írtak amerikai szemszögből, amierikai helyszínen szeptember 11-ről. Lehet bennem van a hiba, vagy fogalmam sincs, de bevallom őszintén, nekem ez volt az első olyan regény, amelyben ez az esemény szerepelne. Az ezután következő katonás részek pedig...őszintén szólva nagyon mélyen megérintettek.
Viszont pont ez volt az, ami miatt azt tudom mondani. hogy ez a könyv, igenis és kiemelkedik a többi Young Adult olvasmány közül, és pont ez az, ami olyat adott, ami miatt tuti, hogy egy darabig még biztos nem fogom elfelejteni ezt a könyvet. Itt nincsenek indokolatlan szexjelenetek, nincs forró erotika. Lassan bontakozik ki az egész érzelmi szál, minden egyes millimétert amit a két szereplő egymás felé tesz tökéletesen megérzünk.
De hogy mostmár ne csak a romantikus szálról essen téma, van még egy nagyon-nagyon fontos szereplő. Ő pedig Bailey. Bailey Fern beteg unokatestvére, aki további mély érzelmi szálakat csempészett a történetbe.
Viszont az a baj, hogyha ennél többet leírnék a gondolataim közül vele kapcsolatban,vagy a történettel kapcsolatban, akkor az már hatalmas spoilernek minősülne annak, aki még nem olvasta a történetet. Szóval inkább nem is folytatnám.
Idézetek a könyvből:
Megszületünk, meghalunk, szenvedünk, végig nézzük, ahogy szenvednek a szeretteink. Az egész annyira… kilátástalannak tűnt. Annyira kegyetlennek. És annyira véglegesnek.Újra meg újra elámulok, amikor látom, hogy az élet mindig a legmegfelelőbb pillanatban sodorja elénk a számunkra fontos embereket.Vajon színtiszta balszerencse, hogy így nézek ki, vagy a sors keze van a dologban?Ki tudja, talán egyszer életre kel a Bádogember. Talán kiderül, hogy mégiscsak van szíve.Herkules hihetetlen figura volt! Félig isten, félig ember, száz százalékig hős.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése