Stephenie Meyer: Napfogyatkozás - Twilight saga 3.rész
– Nem szoktál arra gondolni, mennyivel könnyebb lenne az életed, ha nem belém lennél szerelmes?
A könyv fülszövege:
"Mondják, a föld veszte a tűz lesz, vagy a jég.
Én mint ember, kit vágya űz, amondó vagyok, hogy a tűz.
De ha kell a kétféle vég, itt gyűlölet is annyi van,
hogy pusztítószerül a jég is éppolyan jó és elég."
(Robert Frost: Tűz és jég)
Miközben Seattle-t rejtélyes gyilkosságsorozat tartja rettegésben, és egy gonosz vámpír még mindig nem adta föl, hogy bosszút álljon rajta, Bellát továbbra is minden oldalról veszély környékezi. És mintha ez nem lenne elég, kénytelen választani Edward iránt érzett szerelme és Jacobbal való barátsága között – és közben tudja, ennek a döntésnek az lehet a következménye, hogy újra lángra lobban az ősi ellenségeskedés a vámpírok és a vérfarkasok között. Miközben vészesen közeledik az érettségi időpontja, Bellára még egy további döntés is vár: választania kell élet és halál között. De vajon melyik melyik?
Kritika/Könyvajánló:
Ismét egy könyv amit szinte ezer éve olvastam, de most igyekszek úgy írni róla, mintha most tettem volna le - ahogy általában az ajánlókat készítem, és ami részben igaz is félig meddig, mert elolvastam belőle egy két fejezetet és a végét, mielőtt nekiálltam volna.
És örülök neki, hogy most végre időt szántam rá és írhatok róla. Mert szerettem, nagyon rég nem olvastam ilyen terjedelmes művet - ez szerintem még most is így van, és be kell valljam, hiányzik -, teljesen belemerültem és élveztem az olvasás minden pillanatát. Viszont az utolsó oldal elolvasása után hiányzott valami. Elkezdtem azon gondolkodni, hogy tulajdonképpen mit is tesz ki ez a rengeteg oldal, hiszen alig van benne valami, mármint, persze, van cselekmény, de az ilyen hosszú regényeknél - vegyük például a Harry Pottert - mindent magába foglal a történet. A konfliktus ismertetését, kibontakozását, megoldását, mindezt úgy, hogy részletesen olvashatunk az összecsapásról, a karakterekről, az érzésekről, és tele van csavarokkal. Ennek ellenében itt sok a pazarlás, sokszor ugyanazok a mondatok ismétlődnek. Viszont őrület, hogy ennek ellenében is milyen magával ragadó az egész.
Az előző résszel ellentétben most elég üresnek és felszínesnek találtam Bella és Edward kapcsolatát, a beszélgetéseik leginkább csak arról szólnak, hogy ki szereti jobban a másikat.
Én pedig most Jacobot is megszerettem az előző résznek hála, így nagyon sajnáltam most szegény srácot, de az Edwarddal való civakodásuk gyerekes és idegesítő volt. És Bella viselkedése is megdöbbentett, hogy nem veszi észre és figyelembe a fiú érzéseit.
Idézetek a könyvből:
Miért nem akkor próbál megölni valaki, amikor tényleg meg akarok halni?
Tudomásom szerint, a megboldogultak a legritkább esetben telefonálnak a hátramaradottaknak a túlvilágról.
– A történelem könnyű volt, de a matekról nem tudok nyilatkozni. Úgy tűnt, mintha lenne valami értelme annak, amit írok, szóval valószínűleg elszúrtam.
– Talán… ha nem lennél egy undorító vámpír, aki azt tervezi, hogy kiszívja az életet abból a lányból, akit szeretek… akkor… na nem, még akkor sem!
– És miért vágott pofán?
– Mert megcsókoltam – közölte lazán Jacob, a szégyenkezés legkisebb jele nélkül.
– Jól tetted, kölyök – gratulált Charlie.
Letöltés:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése