E. L. James: A szürke ötven árnyalata - Árnyalat 1.rész

 Nagyon nehéz egy tökéletes családban felnőni, amikor ez ember nem tökéletes.

A könyv fülszövege: 

Az erotikus, mulattató és mélyen megindító Ötven árnyalat-trilógia olyan történet, amely hatalmába keríti és birtokba veszi olvasóját, azután mindig vele marad.

Amikor Anastasia Steele, az irodalom szakos egyetemi hallgató interjút készít Christian Greyjel, az ifjú vállalkozóval, gyönyörű, okos és ijesztő férfival találja szemben magát. A nem e világban élő és ártatlan Ana megretten, amikor ráébred, hogy akarja ezt a férfit, és annak rejtélyes tartózkodása ellenére kétségbeesetten próbál közelebb kerülni hozzá. Grey, aki képtelen ellenállni Ana csendes szépségének, eszének és független szellemének, elismeri, hogy ő is akarja a lányt – de a saját feltételei szerint.

Ana, akit egyszerre ijeszt és izgat Grey szokatlan szexuális ízlése, habozik. Greyt minden sikere – multinacionális vállalkozásai, hatalmas vagyona, szerető családja – ellenére démonok gyötrik és az önuralom kényszere emészti. Amikor a pár vakmerő, szenvedélyes viszonyba kezd, Ana fölfedezi Grey titkait és tulajdon, sötét vágyait.

Ajánló/Kritika: 

Hatalmas nagy félelmeim voltak ezzel a könyvvel kapcsolatban, hiszen a filmsorozat hatalmas kedvenc lett az utóbbi időben. Igaz, a könyv és a film iránti hatalmas érdeklődés már évekkel ezelőtt lecsengett, így alig hiszem, hogy van olyan ember, aki ne hallott volna erről az erotikus valamiről. 

Azért a valami jelzőt használom, mert, igaz a filmet nagyon szeretem, de a könyv valami borzalmas élmény volt a számomra. 

Mielőtt belekezdtem rengeteg kritikát olvastam róla blogokon, a Moly.hu-n, és meglepődtem, hogy milyen sok ember van róla negatív véleménnyel, viszont sok ember a környezetemben azt állította, hogy hatalmas hibát követek el, ha nem olvasom el, hiszen óriási élmény. Így már a kíváncsiság miatt is, egyszerűen muszáj kézbe vennem, és elolvasnom. 

Rengeteg helyen szembesültem viszont azzal is, hogy a történet szinte egy kifordított Alkonyat.
És sajnálattal szembesültem azzal olvasás közben, hogy ez bizony így van. Őszintén nem értem, miért kell ezt a sorozatot követni, akár stílusban, akár történetileg, vagy egyáltalán bármiben, bármilyen sorozatot. Igaz, a sikere meg volt, de nem hiszem, hogy ettől bárkiből is sikeres író lenne, bár azért be kell vallani, hogy ennél a könyvnél hatalmas szenzáció lett a végkifejlet. De sokkal több mindent ki lehetett volna hozni a kasszasikerért. 

Továbbra se tudok eltérni az Alkonyattól, hiszen a történet szinte egy igazi fanfiction. A szereplők konkrétan ugyanazokkal a jellemvonásokkal rendelkeznek, és ez nagyon nagyon elszomorít, hogy az írónő arra se vette a fáradságot, hogy kicsit átalakítsa a karaktereit. 
Ana egy magába forduló, csendes, halk szavú lány, aki lehetőséget kap, hogy találkozzon a nagy hírnévnek örvendő Mr. Greyel, akiről már az első találkozás után megállapítja, hogy egy nem hétköznapi fickó. 

Ez az alapszituáció. Aztán mivel egy erotikus könyvről van szó, a továbbiakban elég sok és elég részletes leírásokkal találkozhatunk a páros lágyottjairól. Lehet valakit ez izgat, vagy emiatt olvassa. de engem kifejezetten zavart. Lehet én vagyok túl prűd, de egy nyilvános helyen nem szívesen olvasok olyan könyvet amiben minden második szó a szexel kapcsolatos. 

Ami pedig tényleg felidegesít, az a magyar fordítás. Egyszerűen siralmas mennyi hülye fordítás szerepel benne. Tele van bakikkal, értelmetlenségekkel és satöbbi idegesítő momentumokkal. A legidegesítőbb viszont Ana, aki az egész történet során, mindenre csak azzal tudott reagálni, hogy szent tehén, és szent basszantyú. 

Értékelés: 5/10
A történet nagyon lopott hatást kelt, körülbelül csak a szexről szól, tele van trágár szavakkal, a fordítás gyenge, idegesítő. Lehet valaki pont ezt szereti, én sajnos nem tudok beállni a sorba. Viszont mégis izgatottan várom a folytatást... hátha... 

Idézetek a könyvből: 

– Fel tudnád hívni?
– Hát, megvan a mobilszáma.
Kate levegő után kap.
– Washington állam leggazdagabb, legmegközelíthetetlenebb, legtitokzatosabb agglegénye csak úgy megadta neked a mobilszámát?
– Ö… igen.
– Ana! Tetszel neki. Most már semmi kétség. – Fellelkesíti a tény.


Remélem, te és az irónia iránti érzéked biztonságban repültök.


Ne bízz olyan férfiban, aki tud táncolni.

– Ne vigyorogj rám – korholom, és közben sikertelenül igyekszem komoly képet vágni.
– Nem tudom megállni. Mulatságos vagy.
– Mulatságos, azaz érdekes, vagy nevetséges?
– Azt hiszem, egy kicsit mindkettő. – Az én szavaimat veszi át.
– Ez a te szádból átkozott pofátlanság.


De csak egy módon oldhatod meg a problémát, bármi legyen is az, ha megbeszélitek. Rághatod magad, ameddig akarod, de amíg nem beszéltek, nem jutottok semmire.

A következő bejegyzés:  Tavi Kata: Táncvarázs