Sara Shepard: Pretty Little Liars

 Pokolba a terápiával, ami azt tartja, nézzünk szembe démonainkkal!

A könyv fülszövege: 

Mindenkinek van valami szennyese – kiváltképp, ha az illető a gimis Spencer, Aria, Emily és Hanna.

Spencer a nővére fiúja után sóvárog. Aria az angoltanáráról fantáziál. Emily a fekete Mayába zúg bele. Hanna pedig ocsmány kis trükkök árán játssza a bombázót.

Ki hinné, hogy ezeknél súlyosabb titok is nyomhatja a lelküket? Pedig így áll a helyzet, mióta Alison barátnőjüknek váratlanul nyoma veszett.

Hogy honnan tudom? Hát onnan, hogy ismerem őket, mint a rossz pénzt. Tudom, miféle gaztetteket követtek el a múltban, és milyen velejükig romlottak ma. Egyetlen féltve őrzött, mocskos kis titkuk sem maradhat rejtve előttem. És most már előtted sem!

Kritika / Könyvajánló: 

Számomra - és gondolom a többségnek is - egyáltalán nem ismeretlen a történet, hiszen épp sz ebből készített tv sorozatot nézem. Sosem gondoltam volna, hogy a regényt is a kezembe veszem egyszer, de egy csoda folytán találkoztam egy ajánlóval ami erről a könyvről szólt, és késztetést éreztem rá, hogy el is olvassam, ne csak megnézzem. Viszont őszintén szólva volt bennem egy kis félsz, hogy vajon ez is annyira tetszeni fog, mint a sorozat. És be kell valljam, nem csalódtam. 

Egész rövid, viszont nagyon olvasmányos könyv. Ha több időm lett volna rá a tanulás mellett, biztosan egy - max kettő - nap alatt kiolvasom, így viszont egy hét lett belőle.


Sara Shepard regénye egy azok közül a kevés regények közül amit ugyanúgy lehet a thriller és a young adult kategóriába sorolni. Nem túl gyakran találkozok ehhez hasonló olvasmánnyal, de meg kell mondjam ez egészen elnyerte a tetszésemet. Az író rendkívül egyszerűen fogalmaz, nem bonyolítja túl a dolgokat, csak a lényegre koncentrál. Viszont itt meg kell jegyeznem, hogy nem csodálkozom azon, hogy újrafordították a regényt, ugyanis valami katasztrofális a szóhasználat és a stílust -  a letöltésnél sajnos ez a változat található meg. Körülbelül ötven évvel ezelőtt elhangzó szlengek szerepelnek a sztoriban, mint például a cickó és a csőrözés. Viszont a fejezet címek nagyon frappánsak, imádtam őket, teljesen átadtak egy bizonyos A. stílust. 

A regény teljesen a tizenéveseket veszi célba, a főszereplők is ebbe a korosztályba tartoznak. És ami még nagyon nagyon tetszett, az az, hogy nem misztifikálja túl az amerikai gimis éveket, helyette inkább próbálja hétköznapian megközelíteni a témát. Viszont ezt a thriller vonalról egyáltalán nem mondható el: Egyből a központba kerül egy évekkel ezelőtt eltűnt lány, és képbe kerül egy zaklató is. 

Mivel előbb kezdtem a sorozatot, mint a könyv olvasását, így nyilván az alapsztorival tisztában voltam. Nyilván a könyv - igen, a könyv - nem tárgyalja ki annyira mélyen a konfliktusokat - amikből itt jóval kevesebb van jelen -, de ez a majdnem 300 oldal is át tudta adni azt, amit az első évad 25 részen keresztül nyújtott. 
Kezdetnek a könyv - és a sorozat is - bemutatja a szereplőket, és a barátságukat Ali-val és egymással, eközben pedig említésre kerül a bizonyos Jenna-ügy, amiről semmi konkrétumot nem tudunk meg, csak, hogy együtt vettek benne részt.  

Az írónő a barátságon kívül más témákkal is foglalkozik, előkerül rengetek kamaszprobléma is. Felkerül A listára a népszerűség, az evészavar, a tanár-diák viszony, a megfelelési kényszer, és  így tovább. A lányok mindegyikének akad probléma az életében dögivel. És ha ez nem lenne elég, felbukkan a titokzatos "A.", aki minden lépésüket szemmel tartja, és ennek már-már fenyegető üzenetek jelképében hangot is ad. Viszont, mintha itt sokkal kevesebb hangsúlyt kaptak volna ezek az üzenetek, mint esetleg a sorozatban. De természetesen a hatás eléréséhez ez is tökéletesen elég volt, mert már ennek köszönhetően is elkezd az olvasó azon agyalni, hogy vajon ki is lehet az a bizonyos A. Viszont az igazi csattanó csak a regény végére jön meg, az utolsó fejezetekben végre összefutnak a szállak, viszont, hogy mondjak egy ellentétet is, óriási függővéget kapunk az utolsó oldalra, és még A. is rázós folytatást ígér. 

És bár bármennyire hihetetlen, ez a 300 oldal, tökéletesen elég volt arra is, hogy minden szereplő kialakítsa a saját kis jellemét, még akkor is, hogyha csak egy-egy fejezet engedett bepillantást engedni az életükben, 
Viszont mégis aki mindenkit foglalkoztat az A. Vajon miért tartja szemmel a négy lányt? Mi lehet a célja? Bosszú vagy csak játék? De még, igazán csak a történet végén szólal meg, és így sem elég egyértelműen. 
És itt van még egy érdekes személy, Alison. A lányt csak a barátnői emlékéből ismerhetjük meg, ő volt az, aki összetartotta a kis társaságukat. Így viszont elég bizonytalan az egész történet során, hogy ki is ő, és milyen ember valójában. Annyi biztos, hogy népszerű lány volt, amolyan feltűnő típus. Szerette kézben tartani a dolgokat, és mindent úgy intézni, hogy neki jó legyen. Viszont itt is jön egy hatalmas átfedés, ugyanis Ali - a lányok elmondása szerint - mindig kiállt a barátaiért, és még mindig hiányt kellt ha nincs a társaságban. 

De nézzük a másik négy csajszit is. A lányok közül egyértelműen Aria a kedvencem - a sorozatban is. A könyvben valahogy még inkább átjön, milyen spontán karakter, egy tipikus művészlélek. Aria mindent a saját elvein keresztül old meg, nem érdekli őt a társadalmi szabályok, És mindez a lényéből fakad, nem hajt semmilyen elismerésre, csak teszi amit jónak lát. És bizony jóval érettebb s koránál. A következő kedvencem Emily. Emily tipikus jó kislány, szót fogad a szüleinek, hagyja, hogy irányítsák őt, emellett egy úszófenomén és egy helyes sportolóval jár. Mindezt addig, míg nem találkozik Mayával, és rájön, hogy végig rossz úton haladt. - Talán ő volt a leginkább oda Aliért, csak még maga se jött rá, hogy miért. A harmadik lány Hanna, a tipikus példa a "lúzerből menő csajnak".Lényegében csak a külsőségek érdekli, és a márka, sokszor pedig nagyon meggondolatlanul viselkedik. Aztán végül, de nem utolsó sorban Spencer. Spencert csak a kiválóság érdekli, és, hogy ő legyen a legjobb a nővérével szemben. Teljesen mindegy, hogy miben: tanulásban, sportban, fiúkban.. Az utóbbi miatt pedig akadnak is gondok a későbbiekben...


Értékelés: 9,5/10

• Összességében -,mint már előbb is írtam -, kellemeset csalódtam a könyvben. Nem igazán gondoltam, hogy körülbelül 300 oldal elég arra, hogy magába foglalja a sorozat első évadát. Az írónő viszont nagyon jól kihasználta ezt a rövidséget, tényleg csak a leglényegesebb dolgokra koncentrált.
• A thriller vonal adta meg a zamatát az egésznek. Eltűnés, zaklatás, titkok, zsarolás és a többi... A young adult vonalat pedig tökéletesen segítették a tizenéves gimnazista lányok. 
• Amiért pedig azt a -0,5 pontot adtam, az egyértelműen a fordítás. 
• A karakterábrázolást is nagyon jól sikerült megvalósítani, a rövid terjedelem ellenére. 

Idézetek a könyvből: 

– Szellemek küldhetnek sms-t?
Apja meglepetten, elképedve fölnézett
– Mi az az sms?


És a holtak szellemei néha kapcsolatba lépnek az élőkkel, hogy helyrehozzák a ballépéseiket, nem igaz? Ez az utolsó házi feladatuk, mielőtt felvételt nyernek a mennybe.


– Tetszik ez a pasi, csak, hogy úgy mondjam… elérhetetlen. És kifogytam az ötletekből. Hogyan győzzem meg, hogy neki való vagyok?
– Légy önmagad! – javasolta Ella.


– Csak azért, mert aláírsz egy szüzességi fogadalmat, nem kell hanyagolnod a bulikat is.


Sose bízz egy csinos lányban.

A következő bejegyzés: Chloe Seager: Haverok és bénázások