Claire LaZebnik: Páros randi tesóknak

 … a legrosszabb érzés a világon, mikor együtt akarsz valakivel lenni, de nem lehet.

A könyv fülszövege: 

Chloe élete majdnem tökéletes: rajonganak érte az iskolában, jól tanul, és persze irigylik is, amiért az ellenállhatatlan James-szel jár. Már csak azt szeretné, ha különleges személyiségű húga, az autista Ivy is párra találna. Arra azonban nem számít, hogy ez a párkeresés felboríthatja az életét. Mert mi történik, ha Ivynek egy olyan autista fiú tetszik, akiknek az öccsét Chloe is ismeri?

Ő David, az örök renitens, a lázadó, tele elfojtott érzelmekkel, szóval mindenben más, mint James – éppen ezért izgalmas, érdekes, lehengerlő. Vajon azok találnak társra, akik társat keresnek? Mit tegyen egy lány, ha váratlanul felszínesnek és unalmasnak kezdi látni a barátját? A testvérpár találkozásai idővel páros randivá változnak, és az érzelmeknek többé nem lehet parancsolni.

Kritika/Könyvajánló: 

Sok fajta LOL könyvet olvastam már a hónapok során, vagy akár az évek során. Volt köztük újraírt történet, jobb és rosszabb történetek.Volt olyan amit ki nem állhattam, volt amit pedig nagyon is imádtam. Szerencsére a mostani könyv az utóbbi kategóriába tartozik, és meg kell mondjam, eléggé meglepődtem rajta. Sokkal de sokkal jobban tetszett, mint amit előzőleg kinéztem belőle. - Őszintén szólva nagyon féltem belekezdeni, nem szerettem volna még egy LOL könyvvel bővíteni az "utált" könyveim listáját. 

Már a kezdeteknél, a bevezetés és bemutatás után a történet száguldozni kezdett, így folyamatosan azt mondogattam magamnak, hogy "csak még egy fejezet". 
Megismerjük Chloe mindennapjait, majd - mondhatnám - szépen, lassan beindul az Ivy-Ethan hadművelet, ez pedig már önmagában ad egy nagyszerű történetszálat. De aztán nem csak a történet, te a randik is magasabb szinte lépnek. Egyrészt a randi típusok, és az is amit ott művel a két páros. Egyáltalán nem számítanak extrém történéseknek, igazából ezek bármelyik kamasszal előfordulhatnak, de pont ez az izgalmas benne, hogy egy mozi, egy vacsora, vagy egy tekés randi mennyi mindent tartogathat. Egyszerűen csak pár nagyszerű karakter kell hozzá. 

Ami pedig még kifejezetten tetszett, az az, ahogyan az autizmus témáját kezeli. Sok esetben volt fájdalmas a történet, de ezt nagyon intelligensen, nem pedig drámaian fogalmazta meg az írónő. 
Maga a történet empátiára nevel, még akkor is, hogyha nem direkt történik az egész. Nem rágja az olvasó szájába, de átérezteti milyen lehet ilyen betegségben élni, vagy milyen úgy éni, hogy az egyik közeli családtagod autista, és ezért milyen áldozatokra képes egy család. Vagyis a mi történetünkben a testvérek.

Ez a könyv - és a szereplői - úgy gondolom gyönyörű példa a szeretetre, megmutatva, hogy betegségek ide vagy oda, lehet mély kapcsolatokat építeni, csak több energiát és figyelmet igényelnek. 

A másik fontos dolog ami igazán tetszett a könyvben Chloe és David párosa volt. Tökéletesen bemutatják, hogy a kezdeti ellenszenvből, hogy lesz barátság majd barátságból szerelem. Itt kapcsolat van, hiteles érzelmekkel, és őszinteséggel, nem pedig szerelem első látásra. A tanórákon pedig az angol tanár képében, rengeteg utalást kapunk erre a szerzőtől. 

A főszereplők természetesen közel sem tökéletesek, de pont ez teszi őket valódivá. Chloe karaktere az elején számomra nagyon távoli volt, egyáltalán nem kedveltem, de a történet előrehaladtával egyre inkább a szívemhez nőtt. Mellette a lány nagyon sokat színlel, ítélkezik, és nagyon gonosz is tud lenni. David is sok esetben volt bunkó, és magának való. De pont ezek a tulajdonságok tették őket igazivá. 

Értékelés: 9.5/10

Néhány helyzetet túl nyersnek találtam de összességen fantasztikusan szórakoztam, és sok mindenre rávilágított az olvasmány végére. 

Idézetek a könyvből: 

… senkit sem kényszeríthetsz rá, hogy veled akarjon lenni. Ez az egyetlen dolog az életben, ami nem rajtad múlik, nem számít, mennyire akarod, és mennyire próbálkozol.


El kell fogadni az életet úgy, ahogy jön. Nem lehet mindig mindent kiszámítani.


A novella egy lányról szól, aki megment egy férfit azzal, hogy bebizonyítja: a világból még nem veszett ki minden, ami jó.


Lefeküdni és aludni sajnos nem ugyanaz. Az első könnyű. A második nem annyira.


– Nem léteznek olyan lányok, mint én. Egyedi vagyok. Ezt jobb, ha észben tartod.

A következő bejegyzés:  Starla Huchton: Keserédes nyár - LOL