Róbert Katalin: Szelídíts meg!
Róka attól lett szép, hogy valódinak tűnt.
A könyv tartalma:
Róka kilencedikes lány, és nem akar mást, mint rajzolni, pusztítani az ellenséget a kedvenc számítógépes játékában, és nem törődni azzal, hogy frissen elvált szülei még mindig felette csatároznak.
Az új osztálytársai az idegeire mennek, ráadásul a tanárok Kisherceget, ezt a bosszantóan tökéletes tizenegyedikest is a nyakába varrják, hogy korrepetálja matekból.
Róka mindent megtesz, hogy elijessze a fiút, de az nem hagyja magát, és lassan egyre közelebb kerülnek egymáshoz.
Csakhogy tavaly történt valami, amiről eddig nem beszélt senkinek…
Kisherceg kitűnő tanuló, próbál megfelelni a szüleinek, és a barátnőjének, Rozannának, és eddig minden akadályt tökéletesen vett, ám most úgy érzi, elakadt az élete. Nem elég, hogy fogalma sincs, mihez kezdjen az érettségi után, még korrepetálnia is kell a bukásra álló Rókát.
A lány ellenséges, arcpirítóan szabad szájú, és mindent elkövet, hogy a fiú kudarcot valljon…
Mire elég heti egy különös óra? Közelebb kerülhet egymáshoz két ennyire más ember?
Ajánló:
Eddig még nem olvastam Róbert Katain egyik könyvét sem, de ezután biztosan készbe veszem majd őket. A Szelídíts meg! minden szempontból kerek volt számomra, és végig az járt a fejemben, hogy "na végre".
Kezdjük is az elején!
A kis herceget olvastam, de persze, nincs olyan ember aki ne hallott volna róla, és legalább egy - két szereplőt, vagy ne tudna elmondani egy idézetet. Egy részről nagyon tetszett, másrészről viszont nem lettem belé szerelmes, mint oly sokan mások. Így amikor megtudtam, hogy az írónőnek van egy ilyen könyve, amiben a A kis herceg, egyből kézbe ragadtam, mert kíváncsi lettem, hogy vajon az eredeti Kis hercegből mit lehet még kihozni.
A jó hír az, hogy nekem nagyon bejött, nem csalódtam. De nyugi, hogyha még sincs semmi ismerete az olvasónak a Kis hercegről, így is remekül érthető és olvasható a mű - maximum egy két párhuzam és utalás nem jön át. De persze azok nélkül is szórakoztató, és élvezhető a sztori, bár - szó se róla - sokat hozzá tesznek a dologhoz ezek a bizonyos utalások.
Bevallom kifejezetten érdekes volt látni, hogyan lehet A kis herceg szereplőiből és történetéből összehozni egy romantikus YA regényt. Határozottan jókat - és sokat - mosolyogtam, és bár be kell vallanom, eléggé féltem a Róka és Kisherceg nevű karakterektől, de a magyarázatok és minden más annyira természetes volt, hogy ezeket a furcsa beceneveket is lazán megszoktam, és a későbbiekben egyáltalán nem zavartak - sőt, még természetesek is voltak. A Rozin meg már kifejezetten mosolyogtam :D. De persze ezeken kívül is voltak különböző utalások, emlegetik maguk a szereplők is A kis herceget, itt-ott pedig egy-egy idézet szintjén is felbukkan a történet - ha nem is, mint az eredeti, de hasonló módon. Ezek a mozzanatok pedig egyáltalán nem voltak zavaróak, vagy esetleg erőltetettek, nem lógtak ki még a regény környezetéből sem, tökéletesen belepasszoltak a szövegbe..
De ha már Rozi is szóba került, muszáj rá rögtön kitérnem. Hiszen talán az ő karaktere volt a legérdekesebb - és a legidegesítőbb is egyben -, már A kis herceg vonatkozásában, ha viszont ettől eltekintünk, akkor már sokkal inkább idegesítő, mint érdekes volt.
Viszont kifejezetten érdekes és szórakoztató volt nézni, hogyan lehet a kis herceg rózsájából egy tini lányt teremteni, úgy, hogy minden ízében visszaköszönjön a rózsa. Megdöbbentő volt - és nem csak a hasonlóság. Érdekes, baromira élveztem. Ezért sok szempontból is Rozi és Kisherceg közti kapcsolat fogott meg leginkább - persze nem azért, mert nekik szurkoltam -, csak kíváncsi voltam mit tud ebből kihozni az írónő, és hát, be kell valljam, meglepően jól sikerült. A kis herceg - rózsa kapcsolatot tini szerelemre, majd később szerelmi háromszögre átformálni nem könnyű dolog szerintem, de meglepően jó sikerült.
Ha pedig már a szerelmi háromszögnél tartunk, be kell valljam, nagyon is imádtam. Fantasztikus, hogy milyen jó kezelte a regény a szakítás - új barátnő témát. Nem hiszem, hogy találkoztam már regényben ilyen érett, és ennyire egészséges elválással. Le a kalappal az írónő előtt!
Na de! Nincs romantikus YA regény főszereplő páros nélkül,és Kishercegnek és Rókának aztán lehet szurkolni! A lány kifejezetten vad sztori a regény elején - talán még annyira is, hogy az ember jól megrázná -, de végig sikerül azon a határon belül maradni, ahol még nem válik idegesítővé, egyszerűen csak várakozik az ember, hogy észbe kapjon. Mert, bizony, érezzük, hogy van benne potenciál, csak kell valaki aki helyrebillenti az életét a szülei válása és más egyéb nehézségek után.
Kisherceg és Róka kapcsolata nem instant szerelem, de nem is szerelem első látásra - egyik oldalról sem -, és ez egy újabb dolog, ami piros pontot érdemel. Azt talán le sem kell írnom, hogy az ilyen korrepetálós szerelmi szálak mennyire izgalmasak szerintem, szóval nálam már ezzel - is - jó eséllyel indult a sztori, de szerencsére ezt is sikerült jól megoldani.
Persze komoly témákkal is találkozhatunk, és őszintén, A kis herceg átdolgozásában csalódtam is volna egy hatalmasat, hogy ha nincs ilyen. Az egyiket már említettem, ez volt Róka szüleinek válása, viszont, ha nem haragszotok a másikat nem említeném, hisz nem szeretném lelőni s poént. Mindenesetre nagyon tetszett a kivitelezés, azt is lehetne mondani, hogy ez már lerágott csont az ilyen könyvekben, de ebben szerintem jól volt megírva, és passzolt is a sztoriba.
Emellett pedig fontos témája a könyvnek a szakmaválasztás is. Ezt Kisherceg szálán követhetjük végig - ugyanis a könyvet két szemszögből olvashatjuk - hogyan próbál rátalálni a tökéletes szakmára, hogy vajon el-e tudja dönteni, milyen faktot választ. A fiú mindenféle szakma képviselőjével találkozik, hogy megismerje az életüket, a munkájukat. Bevallom, ha hibát szeretnék találni a könyvben, akkor biztosan ezt emelném ki. Nem volt gond vele, nem mondanám, hogy rossz volt, egyszerűen kicsit túl sarkítottnak éreztem a példákat. Értem én, hogy mi volt a cél, nyilván direkt írta meg így a szerző ezeket a részeket, és egyfajta odaszúrás is a felnőtteknek, hogy nesztek, egyik se jobb, mint a másik, ezzel együtt egy fokkal kevesebb sarkítás mellett is átjött volna a lényeg. De ez tényleg csak egy minimális apróság, és tényleg, csak ha nagyon akarok kötekedni.
Értékelés: 10/10
Összességében nagyon szerettem olvasni ezt a regényt, kellemes fuvallat volt egy az egyben, ez pedig azt is jelenti, hogy ha nem is olyan emelkedett, mint amilyennek A kis herceg sikerült, azért azt a kicsit felszabadító, kicsit elgondolkodtató, sokszor megmosolyogtató, egyszerre nagyon naiv és nagyon bölcs hangulatot is szállítja.
Kezdjük is az elején!
A kis herceget olvastam, de persze, nincs olyan ember aki ne hallott volna róla, és legalább egy - két szereplőt, vagy ne tudna elmondani egy idézetet. Egy részről nagyon tetszett, másrészről viszont nem lettem belé szerelmes, mint oly sokan mások. Így amikor megtudtam, hogy az írónőnek van egy ilyen könyve, amiben a A kis herceg, egyből kézbe ragadtam, mert kíváncsi lettem, hogy vajon az eredeti Kis hercegből mit lehet még kihozni.
A jó hír az, hogy nekem nagyon bejött, nem csalódtam. De nyugi, hogyha még sincs semmi ismerete az olvasónak a Kis hercegről, így is remekül érthető és olvasható a mű - maximum egy két párhuzam és utalás nem jön át. De persze azok nélkül is szórakoztató, és élvezhető a sztori, bár - szó se róla - sokat hozzá tesznek a dologhoz ezek a bizonyos utalások.
Bevallom kifejezetten érdekes volt látni, hogyan lehet A kis herceg szereplőiből és történetéből összehozni egy romantikus YA regényt. Határozottan jókat - és sokat - mosolyogtam, és bár be kell vallanom, eléggé féltem a Róka és Kisherceg nevű karakterektől, de a magyarázatok és minden más annyira természetes volt, hogy ezeket a furcsa beceneveket is lazán megszoktam, és a későbbiekben egyáltalán nem zavartak - sőt, még természetesek is voltak. A Rozin meg már kifejezetten mosolyogtam :D. De persze ezeken kívül is voltak különböző utalások, emlegetik maguk a szereplők is A kis herceget, itt-ott pedig egy-egy idézet szintjén is felbukkan a történet - ha nem is, mint az eredeti, de hasonló módon. Ezek a mozzanatok pedig egyáltalán nem voltak zavaróak, vagy esetleg erőltetettek, nem lógtak ki még a regény környezetéből sem, tökéletesen belepasszoltak a szövegbe..
De ha már Rozi is szóba került, muszáj rá rögtön kitérnem. Hiszen talán az ő karaktere volt a legérdekesebb - és a legidegesítőbb is egyben -, már A kis herceg vonatkozásában, ha viszont ettől eltekintünk, akkor már sokkal inkább idegesítő, mint érdekes volt.
Viszont kifejezetten érdekes és szórakoztató volt nézni, hogyan lehet a kis herceg rózsájából egy tini lányt teremteni, úgy, hogy minden ízében visszaköszönjön a rózsa. Megdöbbentő volt - és nem csak a hasonlóság. Érdekes, baromira élveztem. Ezért sok szempontból is Rozi és Kisherceg közti kapcsolat fogott meg leginkább - persze nem azért, mert nekik szurkoltam -, csak kíváncsi voltam mit tud ebből kihozni az írónő, és hát, be kell valljam, meglepően jól sikerült. A kis herceg - rózsa kapcsolatot tini szerelemre, majd később szerelmi háromszögre átformálni nem könnyű dolog szerintem, de meglepően jó sikerült.
Ha pedig már a szerelmi háromszögnél tartunk, be kell valljam, nagyon is imádtam. Fantasztikus, hogy milyen jó kezelte a regény a szakítás - új barátnő témát. Nem hiszem, hogy találkoztam már regényben ilyen érett, és ennyire egészséges elválással. Le a kalappal az írónő előtt!
Na de! Nincs romantikus YA regény főszereplő páros nélkül,és Kishercegnek és Rókának aztán lehet szurkolni! A lány kifejezetten vad sztori a regény elején - talán még annyira is, hogy az ember jól megrázná -, de végig sikerül azon a határon belül maradni, ahol még nem válik idegesítővé, egyszerűen csak várakozik az ember, hogy észbe kapjon. Mert, bizony, érezzük, hogy van benne potenciál, csak kell valaki aki helyrebillenti az életét a szülei válása és más egyéb nehézségek után.
Kisherceg és Róka kapcsolata nem instant szerelem, de nem is szerelem első látásra - egyik oldalról sem -, és ez egy újabb dolog, ami piros pontot érdemel. Azt talán le sem kell írnom, hogy az ilyen korrepetálós szerelmi szálak mennyire izgalmasak szerintem, szóval nálam már ezzel - is - jó eséllyel indult a sztori, de szerencsére ezt is sikerült jól megoldani.
Emellett pedig fontos témája a könyvnek a szakmaválasztás is. Ezt Kisherceg szálán követhetjük végig - ugyanis a könyvet két szemszögből olvashatjuk - hogyan próbál rátalálni a tökéletes szakmára, hogy vajon el-e tudja dönteni, milyen faktot választ. A fiú mindenféle szakma képviselőjével találkozik, hogy megismerje az életüket, a munkájukat. Bevallom, ha hibát szeretnék találni a könyvben, akkor biztosan ezt emelném ki. Nem volt gond vele, nem mondanám, hogy rossz volt, egyszerűen kicsit túl sarkítottnak éreztem a példákat. Értem én, hogy mi volt a cél, nyilván direkt írta meg így a szerző ezeket a részeket, és egyfajta odaszúrás is a felnőtteknek, hogy nesztek, egyik se jobb, mint a másik, ezzel együtt egy fokkal kevesebb sarkítás mellett is átjött volna a lényeg. De ez tényleg csak egy minimális apróság, és tényleg, csak ha nagyon akarok kötekedni.
Értékelés: 10/10
Összességében nagyon szerettem olvasni ezt a regényt, kellemes fuvallat volt egy az egyben, ez pedig azt is jelenti, hogy ha nem is olyan emelkedett, mint amilyennek A kis herceg sikerült, azért azt a kicsit felszabadító, kicsit elgondolkodtató, sokszor megmosolyogtató, egyszerre nagyon naiv és nagyon bölcs hangulatot is szállítja.
Idézetek a könyvből:
Kisherceg zavarba jött, mert egy pillanatra örült volna, ha Róka az ő kedvéért veszi komolyan az iskolai elvárásokat. Az ő kérésére.
-Legyen mindig ugyanabban az időben-kérte hirtelen Róka, aztán hozzátette:-Legyen olyan, amihez igazíthatom az életemet. Amire számíthatok. Rákészülhetek.
Valami összefacsarodott Kisherceg mellkasában, mert Róka most egyszerűen csak elveszettnek tűnt. Nem morcosnak, nem megjátszottan flegmának, nem dühösnek. Egy elveszett kislánynak, akinek szüksége van biztos pontokra.
Egy pillanatig úgy tűnt, minden tökéletes, mint a Disney filmekben,amikor megtörik az átok, és végre minden a helyére kerül.
– Mert komolyan féltem a testi épségeteket és a lakás állapotát.
 |
| Sajnos nem találtam pdf linket, de amint lesz frissítem a bejegyzést |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése