Elena Armas: Spanyol szerelmi átverés

 Úgy kapaszkodtam a neheztelésbe, mintha az életem múlna rajta.

A könyv fülszövege: 

Az ​esküvő Spanyolországban lesz. A pasi kiállhatatlan. Három napon át úgy kell tenned az összes rokon előtt, mintha szerelmes lennél belé.

Catalina Martín szingli, de nem akar egyedül menni a nővére esküvőjére. Korábban elejtett egy megjegyzést, hogy van valami amerikai pasija, és mostanra mindenki készpénznek veszi a dolgot a családban és az ismeretségi körben. A volt pasija – és annak jelenlegi menyasszonya – például alig várják, hogy megismerkedjenek Catalina jövendőbelijével.

Négy hete van, hogy találjon valakit, aki hajlandó átrepülni vele Európába, és végig úgy tesz, mintha együtt lennének. A New York–Spanyolország repülőút hosszú, és Catalina érdes modorú családját nem lesz könnyű átverni.

Színre lép Aaron Blackford – Catalina magas, jóképű, tenyérbemászó stílusú kollégája –, aki meglepő módon felajánlja, hogy beugrik a szerepbe. Catalina legszívesebben közölné, hogy nem kér belőle – életében nem látott még ilyen idegesítő, bicskanyitogató, kiállhatatlan alakot.

De kiszolgáltatott helyzetben van, az esküvő közeleg, és mégiscsak Aaron a legmegfelelőbb megoldás. Catalina lassanként rájön, a férfi talán nem is olyan szörnyű, mint amilyennek a munkahelyén elkönyvelte.

Ajánló/Kritika: 

Amikor felfedeztem ezt a könyvet, egyszerűen tökéletesnek tűnt számomra. Ellenségekből szerelmesek, Spanyolország, humor és még fokozhatnám. 

De ismét az elvárásaim, aztán a hatalmas csalódás. Ugyanis semmi extra nincs ebben a könyvben. 

Nagyon sokszor vontatottan haladtam vele, nem éreztem azt, hogy ez most igenis átjön és ez kell nekem, egyszerűen semmi extra nem volt, semmi kiemelkedőt nem találtam benne ami miatt azt mondhatnám, hogy igenis és muszáj folytatnom, muszáj a végre jutnom. Ugyanakkor nem hazudhatok arról, hogy ez bizony egy rossz könyv. Mert nem! Igaz, ezek a számomra most hatalmas hibák kissé megnehezítették az olvasást, de valljuk be; egyszer mindenkinek szüksége van egy óriási klisére, ami olykor-olykor csak visz előre. 

Mert attól függetlenül, hogy nem erre számítottam és volt amikor semmi kedvem nem volt hozzá, ennek a könyvnek hatalmas lendülete van, és elképesztő humorral rendelkezik. És még egy jó pont: teljesen átjött a spanyol életérzés, mind a stílusban vagy esetleg a hősnő jellemvonásaiban. Tipikusan az a könyv volt számomra, amit biztos sokan le akarnak majd húzni, de még többen fognak rajta mosolyogni. Mind a főszereplők közti csipkelődéseken, Lina túlgondolásain - bár ez engem helyenként sokkal jobban idegesített, mint megmosolyogtatott volna -, és magán a családon amibe akár akarva, akaratlanul mi is belecsöppenünk. 

Ha pedig már megemlítettem Linát, muszáj rá egy kicsit bővebben kitérnem. Ő tényleg egy tipikus impulzív spanyol karakter volt a számomra, aki attól függetlenül, hogy mindent a lehető legjobban túlgondol, elképesztően vicces karakter. És sajnos ennyi jó pontot tudok neki adni. Ezt is csak amiatt, mert már néha szánalmasan nevetséges volt a karaktere. Egy majdnem harminc éves nőről beszélünk, de néha annyira gyerekes volt, hogy nem egy olyan pillanat volt amikor emiatt abba kellett hagynom az olvasást, mert annyira felidegesített.

Viszont Aaron karaktere elképesztően jól kompenzálta őt, ő volt az a karakter akit már az első mondatánál sikeresen megkedveltem. Egyszerűen elképesztő a pasi! Annak ellenére pedig, hogy hogy indult a két karakter kapcsolata, sokkal mélyebb karakterré vált. Tényleg nagyon jó volt őt megismerni, és így kicsit csalódott vagyok amiatt, hogy az ő szemszögéből nem készültek fejezetek. - Nagyon nagyon szívesen elolvastam volna egy-két részt arról, hogy ő hogyan látja az adott helyzeteket. 

Értékelés: 8/10

Ha valaki olyan könyvet keres ami egy tipikus szerelmi klisét ír le, vagy valami olyanra vágyik ami szórakoztató de semmi érdekeset nem tartalmaz a szórakoztatáson kívül, na neki biztosan tökéletes olvasmány lesz.! 

A hibái ellenére viszont én is szerettem, bár nem lesz a kedvencem, egy aranyos kis olvasmány. :)

Idézetek a könyvből: 

Lina: Láttad az üzenetet?

Alig két perccel később megérkezett a válasz:

Aaron: Igen, a fürdőszobában bujkálok. Charo le akart fotózni stikában a telefonjával. Ti, Martínok igazán kíméletlen teremtmények vagytok.

– Olyan forró az érintésed, mint egy… fűtött takaró. – Megfordultam, és láttam, hogy a homlokát ráncolja. – Ezt bóknak szántam. Úgy értem, szívesen bemásznék alád, és hozzád bújnék.

Egy nap még belevágok valamit abba a nevetségesen szimmetrikus képébe! Bele bizony, de nem egy brownie-t.

Finoman beleveregettem a fejem az asztallapba.

– Estúpida. – Puff. – Idiota. Tonta. Boba. Y mentirosa. – Puff, puff, puff.

Az embernek nem kell fiatalnak lennie ahhoz, hogy egyetlen óra, néhány perc vagy akár pár másodperc alatt gyökeresen megváltozzon az élete.

A következő bejegyzés:  Mona Kasten: Bízz újra!