Ó, micsoda brilliáns fordulat lenne, ha a játékmesterről kiderülne, hogy lány!
A könyv fülszövege:
Az év ifjúsági könyve! – Teen Vogue
Egy összetört szív.
Egy megfizetendő adósság.
Egy vérre menő játék.
Donatella Dragna a Caraval varázslatos világában végleg megszabadult zsarnok apjától, és a nővérét, Scarlettet is megmentette egy baljós házasságtól. Lenne mit ünnepelnie a Dragna-lányoknak – de Tella még nem szabad.
Még a játék előtt, végső kétségbeesésében egyezséget kötött egy bűnözővel, és most olyasmivel tartozik neki, amit eddig soha senki nem tudott megszerezni. Ki kell derítenie a Caraval mester, Legend valódi nevét! Erre csak egyetlenegy esélye van: ha megnyeri a Caravalt.
Tella tehát második alkalommal is beleveti magát a legendás versengésbe, és ezzel keresztezi egy gyilkos trónörökös útját, belebonyolódik egy elátkozott szerelembe, valamint a titkok kusza hálójába… amivel bajba sodorja Scarlettet is.A Caraval mindig is bátorságot, ravaszságot és áldozatokat követelt. Ám ezúttal még többet kér a játék: ha Tella nem tudja teljesíteni, amit az alkuban ígért, és nem szolgáltatja ki Legend igazi nevét, mindent elveszít – talán még az életét is. De ha nyer, Legend meghal, és a Caraval örökre megsemmisül.
Isten hozott újra a Caravalban… a játék még csak most kezdődik igazán!
Ajánló/Kritika:
Sajnos már évek teltek el azóta, hogy elolvastam a Caraval első részét, és bevallom a mai napig nem tudom a magyarázatát annak, hogy miért csak most jutottam el arra az elhatározásra, hogy elolvasom a második részt is.
És hát micsoda folytatás! Őszintén szólva kicsit féltem, hogy vajon milyen lesz, esetleg jelen lesz-e a második rész feeling? És hát nem volt ilyenre semmi féle panasz, sőt még egy kicsit talán jobban meg is fogott, mint az első rész - így biztosan még idén elolvasom a következő részt is, nem fogok évekig várni.
Az elején kicsit meglepődtem, mert amikor visszaidéztem az első rész tartalmát, elolvastam az arról ért ajánlómat; teljesen az maradt meg bennem, hogy az a könyv Scarlett szemszögéből íródott, viszont ezt a játékot Tella szemszögéből követhetjük nyomon, de persze ez semmi okot nem ad arra, hogy esetleg a másik Dragna lány története ott befejeződött volna; épp ellenkezőleg, Scarlett és Julian továbbra is fontos szereplői a Caravalnak.
Aki olvasta már az első részt, de a másodikig még nem jutott el, ő biztos emlékszik arra - meg persze a többiek is -, hogy az első részben számtalanszor olvashatta azt, hogy a Caraval csak egy játék, és egyáltalán nem szabad komolyan venni azt.
Viszont a Legendary már sokkal inkább volt valóságos, mint játék. Sokkal nagyobb a tét, mint az első részben, és Tella számára is valaminek/valakinek a végét jelenti ami/aki időközben fontossá is válik számára.
Olvasás közben persze nem csalódtam, az a jól ismert varázslat amit ez a könyv áraszt magával most is elragadott és minden alkalommal becsúszott a bőröm alá.
A világ ismét nagyon jól ki lett dolgozva, sok új dolgot hozzátett az írónő az előző részhez képest, és még több betekintést engedett abba, hogy milyen is volt a világ régen, amikor még a Fátumok uralták a világot. - A tarot kártyák ötlete viszont nem volt valami egyedi, de ahogy itt használta a szerző az igenis az volt, ez pedig hatalmas jó pont.
Ahogy a világ, úgy az új és régi szereplők is lenyűgöztek, akikkel a lányok -, de inkább Tella - új kalandokra indulnak, egy teljesen új játékban, és mégis ismerős volt a körítés, ami jó érzéssel töltött el minden egyes alkalommal.
Stephanienak valami elképesztő tehetsége van az új világok megalkotásában és az írásban is egyaránt. Mesterien csavarta végig a szálakat, és ami még hatalmas jó pont volt nálam, hogy szinte megszólaltak a leírásai. Olyan részletességekkel írt akár a ruhákról, akár karakterekről, akár a helyszínekről, hogy szinte tényleg láttam magam előtt az egészet, teljesen olyan érzés volt, mintha én is ott lettem volna; ezt pedig egyszerűen imádom egy könyvben.
A srácok is lenyűgözőek voltak ebben a részben is, igaz Julian itt már sokkal kevesebb szerepet kapott a Caravalhoz képest, de előtérbe került Dante és Jacks, akiknek a karaktereit szintén nagyon megkedveltem. Mindkettejükben ott van egy kis gonoszság és a győzelem vágy, viszont minden egyes mozdulatukra és szavukra érdemes odafigyelni, mert nagyon sokat tesznek hozzá minden kis rezdülésükkel ahhoz, hogy összeálljon az a bizonyos kirakós a könyv végére.
És hát Jacks hiába egy negatív karakter a történetbe, számomra mégis az egyik legérdekesebb karakterré vált, mindig vártam minden egyes kiszámíthatatlan mozdulatát, és bennem volt a remény akárhányszor felbukkant, hogy talán most egy kicsit sikerül emberibbé válnia,
Dante pedig egy varázslatos figura már a kezdetek óta, nála sosem tudtam eldönteni, hogy utáljam vagy szeressem, aztán valahogy mégis az utóbbi győzött. Neki is imádtam a rosszfiúságát, hogy nem lehet őt se kiszámítani, és a kémiát közte és Tella közt amit rendkívül finoman és érzékletesen tálalt a szerző.
És ha már Tella, be kell vallanom, hogy az elején nagyon nem kedveltem a lányt, egyszerűen maga volt számomra a szélvihar. Aztán pont ez a szélvihar volt az ami mégis megszerettette magát velem. Nagyon tetszett a határozottsága, és, hogy minden helyzetben úgy vágott az esze akár a borotvapenge, és a figyelme ami minden egyes dologra kiterjedt körülötte.
Viszont, hogy egy kis negatívat is említsek, az elsővel ellentétben itt most egyáltalán nem lepett meg a könyv vége. Ez pedig egy kicsit elszomorít.
Természetesen kiderül kicsoda Legend, de ez a könyv olvasása közben fokozatosan kezdett egyre biztosabb tippé válni számomra. De azért most is akadt egy-két plusz csavar a végére is, így megint csak egy függővéggel találtam szembe magam. :)
Így mégis alig várom, hogy újra belemerülhessek a Caraval lezáró történetébe.
Értékelés: 9,5/10
Idézetek a könyvből:
– Az ilyen színjátékok nyitja: felejtsd el, hogy csak tetteted magad, Hozd működésbe a hazugságot, szokj bele annyira, hogy végül már igaznak érzed.
Tapasztalata szerint a biztonság mellett dönteni annyi, mint egyáltalán nem dönteni, mint udvariasan visszalépni és előreengedni másokat, akik elég erősek ahhoz, hogy azt tegyék, amit helyénvalónak tartanak.
– Még te is szerepet játszol […] Hiheted, hogy a tiéd nincs előre megírva a forgatókönyvben, de elárulhatom, nem véletlen, hogy mióta csak beléptél ide, az jár a fejedben, hogyan sérthetnél meg. Tán ebben a másodpercben is erre gondolsz. Mert Legend téged is manipulál, ő vezet olyan ösvényre, ahol végül csak egyetlen választásod marad, hogy úgy cselekedj, ahogy ő akarja.
– Scar, nem tudom mi jár a fejedben, de esküszöm, semmi nincs köztem és Dante között! Tudod jól, mi a véleményem a nálam csinosabb fiúkról.
A mese úgy szólt, hogy a Herceg csókja mindenkire halálos veszedelmet jelent, kivéve azt az egy lányt – a Herceg egyetlen gyenge pontját –, de míg őt keresi, útját tetemek halmai szegélyezik.
A következő bejegyzés: Colleen Hoover - Tarryn Fisher: Soha, de soha 3.rész
Megjegyzések
Megjegyzés küldése