Rácz-Stefán Tibor: Mikrofonpróba - Szállj a dallal! 1.rész
Lehet, hogy tényleg csak elbújik a könyvek mögé? Talán el kellene kezdenie igazán élni?
A könyv tartalma:
Hanna, a magányos könyvmoly tragédiaként éli meg, amikor a tanár bátyjával egy vidéki kollégiumba költöznek. Ám ott két fiú is megdobogtatja a szívét.
Lehet-e választani álmaid pasija és életed legnagyobb meglepetése között?
Mátét a zene éltette, de egy szörnyű eset miatt vége mindennek. A fiú keserűségében másokat sebez, de amikor megismeri Hannát, a szócsatáik közben elfeledett érzések ragadják magukkal.
Bunkó srácból is lehet álompasi?
Dávid és Áron túléltek egy iskolai lövöldözést, és már két éve együtt vannak. A problémáik viszont egyre égetőbben törnek a felszínre, miközben elkeseredetten próbálják a kapcsolatukat egyben tartani.
Az első szerelem tényleg az utolsó marad?
A kínai származású Xiara egyetlen menedéke a tánc, ahol mindig békére lel a szülei vagy éppen a társai meggondolatlan szavai elől.
De vajon képes lesz valaha elfogadni önmagát?
Az öt barát összefogva, egymást támogatva küzd a démonaival, és összefognak, amikor szeretett kollégiumukat a bezárás fenyegeti.
Van egy pont, amikor a zene lehet az egyetlen megoldás…
Véleményem:
Nos nem kell messzire utaznunk a világban, elég csupán Balassagyarmatig, hiszen az egész könyv itt játszódik. Egy iskolában, azon belül is egy koleszban ismerkedünk meg Dáviddal és Áronnal - a meleg párral -, Xiarával - a táncos kínai lánnyal -, és Mátéval - a helyes, de annál inkább bunkóbb fiúval. Idén pedig csatlakozik hozzájuk a Pestről érkezett Hanna, aki tanár tesójával költözik be a kollégiumba.
Az új, megszeppent, árva lány, akit a bátyja nevel, a meleg és kétségekkel verődő fiúpár, a származása és kinézete miatt sok előítéletet kapó kínai lány, és a balhés anyával rendelkező megkeseredett fiú kicsit sok lehet így a történet során. Főleg talán úgy, hogy az író váltott szemszögből mutatja be a gyerekek életét. De a történet nem csak a kis csapatról szól, kapunk egy roma származású, homofób, erőszakos srácot Rajmund személyében, és egy irtó helyes könyvmolyt Patrik képében.
Egyszóval a könyvben van minden, mint a búcsúban: pályaválasztási kérdések, homofóbia, iskolai zaklatás, kirekesztettség egy másik nemzetiség miatt, árvaság, rossz családi körülmények, szegénység-gazdagság ellentétei, tehetséggel élés, agresszív szülői minta, alkoholizmus, étkezési zavar, beilleszkedés, de Hanna révén még a könyves bloggerek élete is sokszor megemlítésére kerül.
A regény központját a kolesz adja és persze az ott élő szereplők, akik - ahogy az előbb olvashattad -, nem mentesek a klisétől.
Hanna a tipikus könyvmoly, imád olvasni, könyves blogot vezet, a kedvenc könyveit fél kölcsönadni, könyvtárba jár, és igazi jó kislány aki szeretne beilleszkedni, és megfelelni az új osztálytársainak. Számomra, bevallom, a lány tűnt a legunalmasabb karakternek a könyv során, mégis őt éreztem a könyv főszereplőjének. Nem tehetek róla, a többi szereplő életét izgalmasabbnak találtam.
Számomra Xiara és Máté élete volt a legizgalmasabb. ( Nem spoilerezek, olvassátok el!)
A szerelmi szálat kicsit furcsának találom, hiszen Áron és Dávid kapcsolatában - a történtek ellenére is -, sokkal több érzelmet fedeztem fel, mint a bimbódzó Hanna - Máté pároséban. Valahogy nem éreztem, hogy ott lenne valami érzelem is.
Ha már szerelemnél tartunk, ezen a téren Xiara elég kakukktojás, hiszen csak egy érzelmesebb jelenet jutott neki a történet során, és ezért - is - elég távoli a karaktere az olvasó számára. És sajnos valamiért Hanna is távoli karakterré vált. Pedig sok közös jelenetet kapunk Mátéval, majd a könyv vége felé megjelenik Patrik, aki a tökéletes ideál a lány számára.
A könyv könnyen olvasható, és ahogy érezni lehet, egy szépen kialakított függ véget kapunk mellé. Személy szerint én nagyon gyorsan haladtam a történettel, mert érdekelt, hogy vajon hova fog kifutni ez a kusza kollégiumi barátság sztori. Mindenkinek meg van a könyvben a maga keresztje, és bár a fájdalmaik, és az érzelmeik valósnak tűnnek, nem mindegyik karakter tudta magát belopni a szívembe.
Idézetek a könyvből:
Tűri, mert úgy érzi, tűrnie kell, hiszen megérdemli.
Nem láthatja rajta senki sem a fájdalmat, amit a meggondolatlanul elejtett megjegyzéseik okoznak. Kívülről kell erősnek tűnnie, még akkor is, ha belehal.
Ha nem beszél, akkor nem alakulhat ki olyan szoros kötelék. Ha nem beszél, akkor annyi baj elkerülhető.
Ő nem az a lány, aki a földön ülve szomorkodik ahelyett, hogy tenne valamit. Nem hajlandó itt bömböli egy elvesztett lehetőség után, inkább megküzd egy másikért.
Mibe is keverte magát Áron?
Egy kapcsolatba vele, a lelki sérült fiúval, aki nem beszél másokkal, aki tele van problémákkal, és most is éppen egy pszichológustól jöttek el.
Nem láthatja rajta senki sem a fájdalmat, amit a meggondolatlanul elejtett megjegyzéseik okoznak. Kívülről kell erősnek tűnnie, még akkor is, ha belehal.
Ha nem beszél, akkor nem alakulhat ki olyan szoros kötelék. Ha nem beszél, akkor annyi baj elkerülhető.
Ő nem az a lány, aki a földön ülve szomorkodik ahelyett, hogy tenne valamit. Nem hajlandó itt bömböli egy elvesztett lehetőség után, inkább megküzd egy másikért.
Mibe is keverte magát Áron?
Egy kapcsolatba vele, a lelki sérült fiúval, aki nem beszél másokkal, aki tele van problémákkal, és most is éppen egy pszichológustól jöttek el.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése