Candace Bushnell - Katie Cotugno: Csajoknak kötelező

 Csak tartsd be közben a szabályokat.

A könyv fülszövege: 

Carrie ​Bradshaw tizenéves hasonmása még nem tudja, milyen a jó szex. Azt azonban igen, hogyan küzdjön a szexizmus ellen. A Szex és New York írójának új nemzetközi sikerkönyve!

Mr. Beckett jóképű, fiatal és sokkal lazább, mint a gimnázium többi tanára. Nem csoda, hogy a gimnáziumban minden lány oda van érte – köztük a jótanuló Marin is, aki igyekszik minden elvárásnak megfelelni, hogy bekerüljön a kiválasztott egyetemre. Amikor azonban Mr. Beckett átlép egy határt és félreérthetetlenül rámozdul Marinra, a lány összezavarodik és megrémül. Úgy érzi, az a helyes, ha jelenti az esetet, de miután a saját barátai és az iskola vezetése sem hisznek neki, Marin úgy dönt, kockára tesz mindent és az iskolaújságon keresztül vág vissza. A Csajoknak kötelező című rovatban kíméletlenül számol be arról, melyik tanár és diák viselkedik megengedhetetlenül a lányokkal, emellett pedig elindít egy feminista könyvklubot is. Nagy meglepetésére olyan szövetségesekre talál végül, akikre nem számított: mellé áll például a suli legnagyobb „pasizógépe” és egy csendes sportoló srác, aki nem igazán tűnik lángésznek.

Ajánló/Kritika: 

Ha az utóbbi időben nem is, de az utóbbi években rengeteg LOL könyvet olvastam, így hatalmas rajongójává váltam a sorozatnak. Most pedig a Móra Kiadó egy új sorozatot indított a LOL+ könyvekkel, amik már sokkal komolyabb témákkal is foglalkoztatják az olvasót, mint a hagyományos, jól megszokott LOL kötetek, miközben persze ugyanúgy megmarad a jól ismert kellemes, olykor romantikus hangulat. 
A sorozat legelső kötete a Csajoknak kötelező, ami tavaly április elején jelent meg a kiadónál, és óriási rajongásra tett szert - nálam legalábbis biztos. 

A történet főszereplője Marin, akinek az élete fenekestől felfordul, amikor a nagyra tartartott, szeretett, és becsült irodalom tanára kikezd vele, és miután senki nem hisz neki úgy dönt a kezébe veszi a sorsát. 
Személy szerint engem mindig is érdekelt, hogy egy könyven belül, hogy lehet bemutatni valóságosan egy tanár-diák kapcsolatot - románcot. Érdekel, szeretem az ilyen történeteket, bár tudom helytelen az egész, és mind a két fél sérülhet. Viszont már tényleg nagyon kellett egy ilyen könyv az életembe, mint a Csajoknak kötelező, hogy tényleg valóságosan meg tudja mutatni, hogy mit is okozhat ez az egész kavalkád egy diák életében, és megmutassa, hogy mi az a határ amit egy tanárnak tilos lenne átlépnie. 

Marin karaktere egyszerű. Teljesen átlagos, a gimi utolsó évében jár, próbál bejutni a hőn áhított egyetemére, van egy jófej, menő pasija - igaz, nem szerelmes belé -, egy legjobb barátnője, szerető családja, és fantasztikus jegyei, na meg persze az iskolaújság egyik főszerkesztője. Legjobban biztosan az irodalom órákon érzi jól magát, ahol a fiatal Bex minden diákot elbűvöl, és minden lányt magába bolondít. Marin a szerkesztőségen keresztül nagyon sokszor találkozik a jóképű Bexel, egyre közelebb kerülnek egymáshoz, szinte már barátok lettek, aztán Bex egyszer csak megcsókolja. 

Itt kezd a könyv érdekes lenni, hiszen a lány elutasítja a férfi közeledését és egy nem is akármilyen személyiségfejlődés veszi kezdetét. Feltűnik neki, hogy irodalmon csak fehér, hetero férfiakról tanulnak, hogy mennyire káros az a látásmód amit az igazgató képvisel, azzal, hogy a lányokat sokkal szigorúbban fogja öltözködés ügyileg, mint a fiúkat, összefoglalva Marin elkezd igazán látni. 
El is jut arra a pontra, amikor mindent ki kell magából írnia, hogy miért nehéz nőnek lenni, mennyi íratlan szabályt be kell tartaniuk a nőknek, ehhez pedig az iskolaújságot használja. A cikk fantasztikus lett, még egy feminista könyvklub is alapult a hatására, ami szerintem zseniális ötlet volt, és remélem ennek hatására legalább, aki olvassa ezt a regényt elgondolkodik azon, hogy hogyan lehet változtatni, és hogyan érezhetnénk magunkat mindannyian kényelmes helyzetben. 

Az előbbiekben sokszor említett tanár-diák viszony szerintem nagyon jól lett ábrázolva, és felvezetve. Bex tényleg egy olyan karakter lett ami igazán bele illik egy ilyen szituációba, tényleg azt a hatást hozta le amit kellett, és úgy éreztem én is, hogyha ilyen irodalom tanárom lenne, mint ő, nem kérdés, hogy engem is magával varázsolna a személyisége. 
Nagyon szerettem a könyvnek azt vonalát, amiben kijelentette, hogy mi a tanárok kötelessége, hol kell meghúzniuk azt a bizonyos határt, hogy mindegy milyen jeleket küldd a diák, akkor is diák marad, a tanár pedig egy felnőtt és tilos közelednie. 
Így pedig, hogy ezt Bex megszegte, Marin szemén keresztül láthatjuk, hogy mire képes egy olyan felnőtt, mennyire lehet rossz hatással egy olyan személy akiben eddig teljesen megbíztunk, megbecsültük,  és akit annyira kedveltünk, hogy hagytuk, hogy akarva akaratlanul kihasználja az érzéseinket. Marinnak nem csak azzal kellett megbírkóznia, hogy egy felnőtt akarata ellenére megcsókolta, hanem azzal is, hogy ezzel eltűnik az életéből az az ember aki - ha csak látszólag is - támogatta őt érzelmileg. Ezt a sebet és ezt a fájdalmat pedig végtelenül reálisan mutatta be a könyv. 

Az egész történet során kíváncsian vártam, hogy mi lesz ennek a csóknak a végkifejlete, szól-e egy felnőttnek, vagy esetleg egyedül akar megküzdeni ezzel az egésszel. Az út pedig, amit az írók választottak, szerintem nagyon hiteles, és elég realisztikusan bemutatja, hogy milyen világban is élünk, mennyi minden szorul változásra. A lány érzelmeinek megjelenése mindvégig zseniális volt, tökéletesen bemutatta az adott szituációba illő reakcióit, és kifakadásait, a szüleivel való beszélgetéseiért és kapcsolatáért pedig külön piros pont jár. 

Kaptunk azért emellett egy normális románcot is, ugyanis a könyvklubban Marin megismeri Greyt, aki ugyancsak jóképű, népszerű, hihetetlenül vicces, kedves és érzékeny. Imádtam a srácot, és azt is amit az írók akartak vele bemutatni. Mégpedig, hogy milyen nehéz újra nyitottnak lenni, amikor elárulták a bizalmunkat, még akkor is, ha egy álom pasi áll a másik oldalon. 

Amit még ki szeretnék emelni, egy részről Chloe és Marin barátsága. Személy szerint ahogy haladt előre a történet, már kezdtem sejteni, hogy merről fújhat a szél, így a könyv utolsó fejezeteiben nem ért akkora meglepetés, ám így is elég erősre sikeredett ez a szál is. És nagyon úgy érzem, hogy szeretném Chloe történetét is meghallgatni, szeretnék betekintést kapni az ő életébe is. 

Másrészről ott van Marin és a nagymamája. Borzalmas lehet az arzheimer kór, ahogy azt is borzalmas lehet megélni, ahogy egy általunk annyira szeretett személy teljesen kifordul magából. A tanulsága mégis jó volt, ahogy a nagymama karaktere is és a Marinnal közös jelenetei is. Az egész rengeteget hozzáadott a történethez. 

Értékelés:  10/10
Szerintem nem csak csajoknak kötelező, rengeteg ember kezébe oda lehetne adni, nem csak fiataloknak, de a felnőtteknek is, a tanároknak, hogy szembesüljenek azzal, vagy csak példát lássanak arra, hogy megkora jelentősége van annak a határnak amit nekik kéne meghúzni és betartani, betartatni. 

Idézetek a könyvből: 

Ne feledd, csajszi: a történelem során soha nem volt még ilyen jó dolga a lányoknak, mint ma. Bármit megtehetsz! Minden a tiéd lehet! Az lehetsz, aki akarsz!


Rakj fel egy kis sminket. Borotváld a lábad. Ne hordj túl sok sminket. Ne vegyél fel annyira rövid nadrágot. Ne vond magadra a fiúk figyelmét a testre tapadó felsőddel, a spagettipántos toppal meg a térdzoknival. Ne vond magadra a fiúk figyelmét a testeddel. Ne vond magadra a fiúk figyelmét.

Észre sem veszed, és már elkezdődött: úgy sajátítod el a lányok számára kötelező szabályokat, ahogy a járás és a beszéd készségeit. Hercegnő vagy. Apu kicsi lánya.
Csiklandós vagy? Akkor öleld meg. Annyira édes vagy, ugye tudod? Nagyon szép kislány.

– De most komolyan, Marin, mi a franc járt közben a fejedben?
– Hát – felelem –, az biztos, hogy a biztonsági kamerák nem.


– Mármint, jó, nekem könnyű mondani, tudom. De szerintem az sosem hiba, ha valaki elmondja az igazat.

A következő bejegyzés:  Tavi Kata: Tagadj mindent!