J.K.Rowling: Harry Potter és a Főnix Rendje

 Ne félj, épp olyan normális vagy, mint én.

A könyv fülszövege: 

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. 

Harry Potter nem hitte volna, hogy egyszer ő fogja megvédeni basáskodó unokatestvérét, Dudley-t. Ám amikor fényes nappal dementorok támadnak kettőjükre, ez történik. De számos más vészjósló esemény is mutatja, hogy a varázsvilág békéjét sötét erők fenyegetik.

Harry nincs egyedül az ellenük vívott küzdelemben: a Főnix Rendje egy titkos főhadiszálláson szervezi a Sötét Nagyúr elleni harcot, ami minden fronton zajlik. Harry például kénytelen különórákat venni Piton professzortól, hogy ki tudja védeni Voldemort erőszakos behatolásait a tudatába.

Kritika spoileresen: 

Végre elérkeztünk a sorozat ötödik, azaz a leghosszabb és legidegesítőbb részéhez. Na jó, igazából csak néhány karakter idegesítő, de erre majd a későbbiekben kitérek. 

Nagyon sok új információt tudtunk meg, amik segítenek megérteni az eddigi események hátterében álló okokat,illetve megalapozzák a további kötetek eseményeit.   

Voldemort visszatért, és az előző a Tűz Serlegének a vége egyértelműen előrevetíti, hogy itt bizony kisebb csoda lesz, ha bárki is hisz majd Harrynek a Nagy Úrral kapcsolatban. Aztán már az első oldalon meg is legyint minket a változás szele: és az előző a Tűz Serlegének a vége egyértelműen előrevetíti, hogy itt bizony kisebb csoda lesz, ha bárki is hisz majd Harrynek. Ez pedig arra következtet, hogy Voldemort akcióba lendült. 

És persze nem is Harryről lenne szó, ha nem ő húzná a rövidebbet, ugyanis a szereplők tobbsége homokba dugott fejjel ül, és igyekszik úgy tenni, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, mindezt úgy, hogy közben bosszú hadjáratot folytatnak ellenére és lépten-nyomon igyekeznek őt megtörni és lejáratni a varázslótársadalom előtt...

A regénynek ezen része a legborzasztóbb. Egy kamasz fiú, akit megaláznak, és a szárazföldbe tipornak. Úgy gondolom rengeteg ember megtörne ezalatt a bánásmód alatt, amiben a fiút részesítik. Ettől függetlenül még sem tudtam vele együtt érezni, mert rettentő idegesítő volt az állandó kamaszos hisztijével.Minden az ő jól felfogott érdekében történt, sose hazudtak neki, mindig segítették azok, akiket most folyamatosan vegzált, mert nem kötöttek mindent az orrára. Persze meg is lett az eredménye a forrófejűségének és főleg a kapkodásnak...

De igazából majdnem minden szereplőről hasonló véleményre kerültem. Nézzük őket sorban: 

Sirius, aki felnőtt férfi létére úgy viselkedik, mint egy tizenéves, hisztis kamasz. Ezt fogjuk rá az Azkabanra...

Ott van még Ron, aki szuper lehetőséget kapott a bizonyításra, nem is egy téren és mégis... egyszerűen képtelen volt élni a lehetőségeivel, csak a búslakodás és a pesszimizmus ment.

Aztán Piton, aki számomra még mindig elég ellenszenves, és visszataszító karakter.  Nem tudom felmenteni őt a viselkedése alól.

Caramel, aki a legrosszabb miniszter a világon. Egyszerűen felháborító a viselkedése és minden megjelenésekor elkap a rosszullét. Aztán még ott van Cho! Értem én, hogy meg van zavarodva, de szívesebben meglettem volna kevesebb hiszti nélkül is.. 

Aztán a tortán a legnagyobb, legmagasabb dísz, maga a megtestesül varangy Umbridge. Szerintem ezt a karaktert nem kell elmagyaráznom, egyszerűen még Voldemortnál is jobban gyűlölöm. 

Most biztosan azt gondoljátok, hogy nagyon utálom ezt a részt, de az igazat megvallva nem igazán. Inkább több apró jelenet van, amit nagyon szeretek. Ilyenek például a DS edzések, illetve amikor Dobby feldíszíti a termet. Imádom ezeken kívül még az ikrek Varázsvicc Vállalatos tréfáit, és hogy a tanárok egy emberként fordulnak szembe a minisztériumot megtestesítő Umbridge-dzsel. Ó és Dumbledore szökése! Az is egy fantasztikus jelenet volt. Szerethető új karakterek is beléptek a képbe, a kedvencem pedig egyértelműen Tonks lett. Egyszerűen imádom a nőt! 

Értékelés: 8/10 

Lassan a kirakós minden darabja a helyére kerül, és az gazsággal együtt a szereplők lehetőséget kapnak arra is, hogy felülkerekedjenek a múlton és a jövőre összepontosítsanak, az elkerülhetetlen és végső harcra.

Idézetek a könyvből: 

– Azt mondtam, szabadulj meg az érzelmeidtől!

– Igen, de ez most nem olyan egyszerű!

Dobby egyedül végez itt minden munkát, uram, de nem bánja, mert mindig reméli, hogy találkozik Harry Potterrel, és ma éjjel teljesült is a vágya!

– Nini! Icipici Pottiputyi!

Te, ifjú lévén, nem tudhatod, hogyan gondolkodik és hogyan érez egy idős ember. Az öregen viszont számon kérhető, ha elfelejti, milyen volt fiatalnak lenni. Én pedig úgy tűnik, az utóbbi időben elfelejtettem.

A Főnix Rendjének főhadiszállása a londoni Grimmauld tér 12. szám alatt található.

A következő bejegyzés: Király Anikó: Csak barátok?