Stephanie Kate Strohm: Herceg álruhában

– Éld át az álmaidat!

A könyv tartalma: 

A tizenhat éves Dylan Leigh élete akár normális is lehetne, ha nem Miss Mississippi volna a nővére, aki ráadásul épp házasodni készül. A szépséges Dusty egyáltalán nem hétköznapi módon találta meg az igazit, hanem a Herceg álruhában című valóságshow-ban.

A herceg, aki valójában csak egy lord, és erre Dylan rendszeresen emlékezeti nővérét, skót származású, ezért az esküvőt Skóciában tartják, és hogy a helyzet még különlegesebb legyen: karácsonykor. Dustyval ellentétben Dylan sokkal kevésbé viseli jól a nyilvánosságot, és azt, hogy a valóságshow producerei számára semmi sem szent, csak a nézettség. Ráadásul a jövőbeli anyós sem túl barátságos a nővérekkel, aki egyetlen fiacskájának másmilyen társat képzelt el. Még mielőtt az egész karácsonyi szünet rémálommá válna Dylan számára, megismerkedik az arisztokratikus külsejű kékszemű Jamie-vel. Lehet, hogy kibontakozó szerelmük csak egy újabb valóságshow kezdete lesz?

Ajánló: 

Lassan közeledik a Karácsony, amire akár ilyen regényekkel is lehet hangolódni. Kamaszok, szerelem, ünnepek... 

Ebben a könyvben mondjuk nem éppen az ünnepi hangulat a lényeg, de mégiscsak a karácsonyi szünetben játszódik. Karácsonyozás helyett most épp egy esküvő van terítéken, de azért néhol megbújnak benne az ünnep is. 

Számomra mégse a Karácsony volt a vonzó, vagy akár a gondolata, hanem sokkal inkább maga a valóságshow. Ugyanis a könyv olvasása alatt rájöttem, hogy ha nézni utálom őket, de olvasni már annál inkább szeretek róluk. Főleg, ha nem idealizáltan mutatja be a világukat, hanem a kulisszák mögé nézhetünk, és leleplezik mennyire mű és megrendezett az egész. 

Ezzel pedig meg is fogtam a regény két legfőbb arcát: egyrészt egy Karácsonyhoz közeli kamaszregény, amelyben szerelmek, magánéleti bonyodalmak, és az érzelmek dominálnak.  Ez a fele őszintén szólva kevésbé tetszett a történetnek.  Másrészt egy tévéműsor hátteréből is ad részleteket, részben leleplezve, mennyire nem a valóság, amit annak adnak el. 

Mivel ifjúsági regény, így alapból sok benne a lelki gyötrelem. Dylan kapcsán két nagy témakört bont ki a szerző: az egyik a testvérek közti kapocs, ami szerintem az egyik legfontosabb pont a történetben. Ennél a résznél megtapasztalhatjuk, hogy mennyire különbözik a felszínen egymástól a két lány. A futó és a szépségkirálynő. Szöges ellentétei egymásnak. Természetesen meg is vannak a maguk kis vitái, de mindez nem számít, hiszen összetartanak - a regény legjobb jelenetei között vannak, amikor előtör belőlük a nővér. 

A másik fontos témakör a szerelem. Ami sokkal inkább a mese felé billen, mintsem a valóság felé. Jamie nem a tipikus regény álompasi, de Dylan sem a tipikus hősnő. Természetesen hiper gyorsan összejönnek, és élik a nagy szerelmet. A végéért viszont jár a piros pont. Az közelebb van a valósághoz, mint a regény többi része, így ez jobban is tetszett.

A karakterek kapnak egyedi jellemzőket, de azért nem drámai mélységeket ér el az összetettségük. Dylan különösebben szimpatikus sem volt, de a nővérét nagyon bírtam. Talán jobban is tetszett volna egy olyan regény, ami Dusty történetét meséli el a show kezdeteitől az esküvőig. Ő sokkal inkább mai karakter, mint Dylan. Benne van túlélési és manipulációs készség, feltalálja magát és sikeres, a húga hozzá képest kis naiv. 

Értékelés: 8,5/10 

Idézetek a könyvből: 

– Mert nagyon sok időt töltöttem el a könyvtárakban. Az iskolában sose ment jól a barátkozás. Ami azt illeti ez most sem az erősségem.

– Készen állsz a vacsorára? – kérdezte Jamie. (…)

– Mindig készen állok az evésre.

Ó, reggeli! A nap legkellemesebb étkezése. A nassolást leszámítva. Bár a nassolás nem is számít étkezésnek. Akkor mégis a reggeli a legjobb.

– Nincs tehetségem a személyazonosság-lopáshoz. Sem az átváltoztatástanhoz. A roxforti levelemet is hiába várom.

– Szerzek neked egy hot dogot – búgta szirénhangon Dusty a képernyőn.

– Lefogadnám, hogy ő is kapott a sráctól egy jó nagy hot dogot – viccelődött Heaven. – Mármint később.