– Őrült ötletek órája!
A könyv fülszövege:
Amikor Percy Jackson megkapja Grover segélyhívását, készülődni kezd a harcra. Jól tudja, hogy szüksége lesz erős szövetségeseire, Annabethre ás Tháliára, a félistenekre; valamint hűséges bronzkardjára, Árapályra is… és egy fuvarra a mamájától.
A félistenek Grover megmentésére sietnek, aki – mint később kiderül – fontos felfedezést tett: két félistenre bukkant, kiknek származása egyelőre még ismeretlen, de igen nagy erővel rendelkeznek… De ez még nem minden.
A Titán úr, Kronosz felállítja számukra eddigi legfondorlatosabb csapdáját, és az ifjú hősök majdnem belesétálnak.
A sorozat mulattató, és izgalmas harmadik kalandjában Percynek a legveszélyesebb kihívással kell szembenéznie: a Titán Átkának hátborzongató próféciájával…
Ajánló/Kritika:
Egyik hatalmas kedvenc könyvsorozatom a Percy Jackson - főleg mióta Disnes+-on sorozat is indult belőle - így azt hiszem ideje már egy új részről bejegyzést közzé tenni.:)
Részről részre egyre érdekesedik a helyzet a fiatalok közt, egyszerűen nem lehet unatkozni az olvasása közben. Természetesen persze most se volt másképp, viszont most új szereplőkkel is bővült a történet - akiknek gyanítom lesz még jelentősége -, és ismét sikerült mindenkit a szívembe zárni.
És most nem a szokványos módon, de kezdjük az új szereplőkkel, mert azt hiszem most rájuk nagyobb fény vetült, mint bárki/bármi másra.
Mivel az előző részben felbukkant Thália, nagyon kíváncsi voltam, hogy Riordan milyen karaktert szán neki így, hogy újra "életben" van. És vajon hogyan kezeli azt, hogy éveken át fa volt? Neki mit jelenthet a prófécia? Szóval rengeteg kérdés felmerült bennem vele kapcsolatban. És nem csalódtam: nagyon megszerettem Thália jellemét és azt az indulatosságot, vakmerőséget ami benne van, és azt a hatalmas erőt amivel próbál ellenállni a gonosznak, miközben próbálja elrejteni minden gyengeségét. Szerettem a Percyvel közös jeleneteit is, még akkor is ha először úgy tűnt, hogy semmi közös nincs bennük.
Viszont a kedvencem a Luke-val való kapcsolata -, de ezt azt hiszem minden Percy-fan maga tapasztalja meg, hiszen az a feszültség mindent visz.
Számomra érdekes volt az is, ahogyan az író behozta Artemisz és a vadászok karakterét, ugyanis például a vadászokról a görög mitológiában még nem hallottam, így számomra ez egy igen érdekes történetrész volt. Az istennőt is megkedveltem, és általa Apollónnal is jó volt találkozni - ugyanis elég humoros istenség:) és biztos vagyok benne, hogy a külön sorozatot is egyszer a kezeim közt tartom majd.
Visszatérve viszont a vadászokra, Zoé karaktere számomra telitalálat volt; ahogyan pedig egyre többet tudunk meg a múltjáról, és Percy kardjával való "kapcsolatáról" csak még kíváncsibbá tett.
Aztán ott volt még a kis Nicó; igaz, elég keveset szerepelt a történetben, mégis imádtam. Kíváncsi vagyok, hogy mi fog vele történni a továbbiakban. És kicsit kevésbé, de a testvérét, Biancát is megkedveltem; érdekes egy testvérpár, izgatottan várom, hogyan folytatódik a történetük.
Nem szeretnék spoilerezni, de azt muszáj elárulnom, hogy Rick Riordan azért rendesen meglepett ezzel a kötettel. Adott egy pár gyomrost, de azt hiszem ideje volt már errefelé szárnyalni.
A kalandok a már megszokott módon szintén izgalmasak voltak, és ahogyan a történettel haladunk előre, úgy a szörnyek is egyre erősebbek és így természetesen nehezebb is őket legyőzni.
Hogy megemlítsük a történet végét is; természetesen ismét olyan függő véget kaptunk, ami miatt igen erős késztetést érez az olvasó, hogy a következő részt a kezébe vegye.
Eleve izgalmas volt a finálé -, bár meg kell hagyni, az egész történet -, de ami utána következett egyszerűen wow; mind az istenekkel való beszélgetés, a csata, minden. Mindennek pedig érezhető volt, hogy a folytatásban jelentősége lesz.
Értékelés: 9/10
Azt érzem kicsit összevissza lett ez az ajánló, de annyira friss még bennem az egész történet, annyira izgalmas az egész, és muszáj csupán rébuszokba írnom, hogy senki élményét ne rontsam el.
Percy kalandjai egyre érdekfeszítőbbek és idegtépőbbek, tényleg baromi izgalmas az egész. Aki pedig még nem kezdte el, na, neki itt az idő, hogy mihamarabb belekezdjen. :D
Idézetek a könyvből:
—Sosem lehet tudni , mennyit enged nekik látni a Köd. Különben sem biztos ,hogy számítana, ha tudnák az igazságot . A halandók néha még a szörnyeknél is rosszabbak.
– Mr. D. – kezdtem.
Felemelte szemöldökét.
– Nem tévesztette el a nevemet – lepődtem meg. – Percy Jacksonnak hívott.
– Bizonyára tévedsz, Peter Johnson. Most pedig hagyj békén!
– A Szörnyek Ébredése – mosolygott gonoszan dr. Tüske. – A legszörnyűbbek és leghatalmasabbak most ébredeznek. Ezer éve nem látott szörnyek. Olyan halált és pusztítást hoznak, amit a halandók el sem tudnak képzelni. És hamarosan felébred a szörnyek legnagyobbika – az amelyik majd ledönti az Olimposzt!
A bölcs tanács ritkán népszerű.
- Nézzétek, ez az öt makk mi lennénk – mutatta.
- Melyik vagyok én? – tudakoltam.
- Az a kis töpörödött – súgta Zoé.
A következő bejegyzés: Kollár Betti: Újra a pályán
Megjegyzések
Megjegyzés küldése