Catherine Rider: Csók New Yorkban
– A szerelmet nem lehet lézerrel eltávolítani.
A könyv fülszövege:
Tedd túl magad az exeden 10 egyszerű lépésben!
Ez a romantikus kaland mindenkit magával ragad, aki képes átérezni az Empire State Building tetején kavargó hópelyhek varázsát, és aki már valaha is elgondolkodott azon, hogy az igaz szerelem nem ott várja-e a check in pult túloldalán.
Ajánló/Kritika:
Végre december - és ha már az előző években nem sikerült - ideje ráhangolódni a Karácsonyra egy két könyv segítségével is. Így nem kérdés, hogy a mai könyvajánló már egy Karácsonyról szóló könyvről fog szólni, - mint azt a címből is láthatjátok - ez pedig nem más, mint a Csók New Yorkban.
Már az elején le kell szögezni, hogy ez a könyv egy merő klisé, de mégis szívmelengető volt olvasni, és tele volt az egész szeretettel.
Amikor belekezdtem ebbe a könyvbe elsőre teljesen abban a tudatban voltam, hogy valamit nagyon félrenézhettem, annyira döcögősen indult a történet, úgy éreztem se eleje, se vége nem lesz az egésznek. Aztán ahogy haladtam tovább, olyan érzésem lett a könyvvel kapcsolatban, mintha egy romantikus film lenne az egész. Csak leül elé az ember, nem kell gondolkodnia, csak élvezi és boldog lehet.
Úgy gondolom, hogy már a könyv tartalmát elolvasva nagyjából mindenki tudhatja mire számíthat, nincs semmi meglepetés, simán ki lehet találni a könyv cselekményét. Tele lesz vicces, váratlan helyzetekkel, mindezek 10 utasításra felfűzve, amit egy segítőkönyv adott, közben pedig a főszereplők tovább lépnek, és nagy eséllyel a könyv végére nem is magányosan végzik.
Mint már az előbb is írtam a történet ettől függetlenül nagyon szerethető, a fordulatain nagyon jókat mosolyogtam -, de őszintén szólva az egész könyvet mosolyogva olvastam végig, mindig jó kedved okozott az olvasása.
Ahogy várható volt, történtek váratlan és aranyos helyzetek, amik csak úgy viszik előre az olvasót és magát a történetet is, bár még mielőtt valaki valami nagy izgalomra gondolna, el kell keserítsem, hogy nem, nem történik semmi eget rengető, világmegváltó vagy hihetetlen. De ennek ellenére is elég élvezhető a könyv olvasása.
A főszereplőket nagyon megkedveltem, bár be kell vallanom maradandó nyomot a későbbiekre egyikőjük se tudott okozni. Cukik, aranyosak, néha bánatosak, és nagyon nagyon ügyetlenek egymással, ahogy próbálnak dűlőre jutni.
És ha már a két főszereplő szóba került, a történetet váltott szemszögben ismerhetjük meg. Személy szerint én nagyon nagyon szeretem az ilyen könyveket, mindig érdekesnek találom az olyan olvasmányt, amikor több szemszögből figyelhetem a történteket, és rengeteg izgalmas és vicces szitut is okozhat az olvasók számára. Itt túl sok ilyen nem akadt, de ígyis voltak olyan helyzetek amikor jókat mosolyogtam rajtuk. Ezzel kapcsolatban viszont számomra van egy hatalmas hibája a könyvnek. Ha nem lett volna a fejezetcímnél leírva, hogy kinek a szemszögéből lehet épp olvasni a történéseket, sajnos magamtól biztos nem jöttem volna rá. Annyira egyforma a két szereplő nyelvezete és stílusa, hogy képtelenség megkülönböztetni egymástól a kettőt.
Értékelés: 8/10
Összességében egy nagyon aranyos karácsonyi romantikus történet - annyira nem, hogy igazi karácsonyi hangulatot teremtsen -, de számomra hiányzott belőle egy kis plusz. Viszont ettől függetlenül szerethető, és remek kikapcsolódást nyújt az olvasása.
Idézetek a könyvből:
Senki nem vallja be szívesen, de az első dolog, ami megváltozik abban a pillanatban, mikor szingliből kapcsolatban élővé válunk, az az, hogy elveszítjük a kapcsolatot a régi barátainkkal. Azzal, hogy lemondunk a barátainkról, egyben a régi énünktől – az eredeti, igazi énünktől – is megválunk, nem? Néha ahhoz, hogy megszülethessen az új, jobb énünk, először rá kell jönnünk, hogy mit szerettünk a régiben.Jézusom, miért döntött úgy az élet, hogy nem elég neki, ha lenyom, de szeretne még arcon is köpni, aztán röhögve elrohanni?Soha ne hozz döntést az alapján, hogy abba belefér-e egy férfi. Egy nő csak akkor lehet igazán önmaga ha magára is gondol, és magáért hoz döntéseket. És különben is, a legtöbb férfi nem érdemli meg, hogy sírjunk utána.Néha ahhoz, hogy megszülethessen az új, jobb énünk, először rá kell jönnünk, hogy mit szerettünk a régiben.Tudod, te olyan vagy, mint egy tartalék játékos: hagyják, hogy ott lógj a csapattal, hordhatod a mezüket, és néha még pályára is engednek.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése