Tavi Kata: Tagadj mindent!

 Senkit sem lehet megvédeni magától.

A könyv fülszövege: 

Szeress ​azért, aki vagyok!

Váradi Emma tizenhét éves, és úgy érzi, nincs sem otthona, sem igazi családja. Rideg nagynénje és nagybátyja koloncként tekint rá, ráadásul az iskola mellett kénytelen dolgozni az éttermükben, nehogy kitegyék a házukból.

Bármit megtenne azért, hogy megtalálja távoli rokonait, akik végre szeretettel fordulnának felé. Egy kis lógás az iskolából és némi betörés cseppet sem tűnik nagy árnak. Csak éppen azzal nem számol, hogy Barabás Konrád, az eszméletlenül helyes, huszonkét éves rendőr tetten éri.

A fiú alkut ajánl Emmának: nem tartóztatja le, de más módszert kell választania, hogy rendbe tegye az életét.

Az út, amit Konrád javasol, sokkal ijesztőbb, mint betörni valahová, sőt, még Emma egykori legjobb barátnőjének bosszújánál is ijesztőbb. Ez az út elvezeti Emmát önmaga megismeréséhez. Ez az út randik és vonzalmak között vezet. Ez az út megmutatja, hogy a szeretetnek mennyi arca van. És ráébreszti Emmát, hogy ő sem tévedhetetlen. Ez az út segít Emmának megnyílni és felvállalni az érzéseit. Te mit tennél meg azért, hogy megtaláld a helyed a világban?

Tarts Emmával ezen a különleges úton a boldogság felé!

Ajánló/Kritika: 

Biztosan tudjátok már - leginkább a rendszeres olvasóim -, hogy Tavi Kata hatalmas kedvencem, a Sulijegyzetek az egyik kedvenc könyvsorozatom - amiből már nem sokára érkezik is a következő ajánló -, imádtam minden oldalát, így nem csoda, hogy amint megjelent a legújabb kötete egyből a kezem közé kellett vennem - igen-igen, ez még tavaly volt :/. 

Biztos rengeteget hallottatok már erről a könyvről, hiszen nem most jelent meg, sőt, abban is biztos vagyok, hogy már nagyon sokan olvastátok is. Aki viszont még se tudná, az most nagyon nagyon jó helyen jár! 
Az irónő most egy stand alone könyvben bizonyította, hogy mire is képes, ezzel pedig egy másik oldalát is megmutatta a négy részes gimis sorozatán kívül. Az ifjúsági vonal most is megmaradt, ez a történet is Magyarországon játszódik, igaz, ezúttal Velencében. Emellett pedig aminek iszonyúan örülök, hogy a Tavi Katát jellemző közvetlen stílusból és humorból most sincs hiány. Eközben persze előjönnek a komolyabb témák, amiktől összeszorul az ember szíve és egyben elgondolkodtat. 

A főhősünk, Emma, elég rossz családi körülmények között él, ugyanis édesanyja alkoholista volt, majd később elhunyt, az apukája a születése után egy üzemi balesetben vesztette életét, most pedig nagynénje és annak férje nevelik őt, ám tőlük nem igazán kap szeretetet, és a vendéglőjükben is rengeteget dolgozik. Ezek mellett a körülmények között pedig Emma elhatározza, hogy megtalálja a méh élő rokonait, ebben pedig segítséget kap egy fiatal rendőrtől - akinek a nyaralójába betört -, Konrádtól, akinek az öccséhez először elég romantikus érzések fűzik a lányt. 

És igaz, bármilyen gyenge érzelmek is ezek, szerelmi háromszögről szó sincs, igaz, a regény elején rengeteg helyen felmerül ennek a megkérdőjelezhetősége. Emma elkezd randizni Bencével, de - ez nem olyan nagy spoiler - elég hamar barátságba fordulnak ezek az érzelmek, és a valódi izzás sokkal inkább Konráddal alakul ki. 
És ha már Bence, az ő és az Emma közötti szál meglepően jól sikerült, tökéletes kontraszt volt a két karakter arra, hogy a túlzott szülői felügyelet és szigor sem a legjobb megoldás, és milyen tévutakra sodorhatja ez a nyomás egy fiatalt. És ez a szál is megjelenített egy olyan dolgot, amiről igenis, és kell beszélni - de ezt most nem lövöm le, hogy mi is volt az :D.

A romantikus szálban a legjobban talán azt értékeltem, hogy Konrád nem egy tipikus álom pasi. A srác mogorva, bunkó, sokszor van befeszülve, sokszor megy fel benne a pumpa, és nagyon sokszor nem úgy viselkedik, mint egy tipikus álom pasi. És pont emiatt volt olyan tökéletes a karaktere, hiszen a rossz tulajdonságok mellé társult egy rakat jó is. Tud kedves is lenni, mindig figyelt Emmára, óvta őt mindentől, olykor-olykor tudott cuki is lenni, és a humora sem utolsó. Jó érzés volt egy valódi pasiról olvasni, aki követ el hibákat - sőt néha rengeteget -, vannak rossz napjai, de a szíve mindig a helyén van, és van szerethető oldala. 
Ami pedig még ebben a románcban nagyon tetszett, az maga a korkülönbség. Nagyon kíváncsi voltam, hogy egy ilyen szálat, hogy fog megoldani az írónő. És nem csalódtam! Nagyon jól kezelte az egészet az írónő, remekül át lehetett élni azt amit Emmából kiváltott ez az egész szituáció, és, hogy mennyire nehéz továbblépni egy olyan emberen akit szeretsz. 

A lány karaktere pedig ha nem is lett a kedvencem, nagyon megszerettem. Megértettem a helyzetét, érthető volt a visszahúzódása és a mogorvasága az osztálytársaival szemben, Ennyi szenvedés után amit 17 év alatt átélt, szerintem teljesen érthető volt a viselkedése, és a cselekedetei miértjei. A személyiségfejlődése pedig az egész kötetet magába foglalta, nagyon szépen fel lett vezetve, és élvezetes volt olvasóként megélni ezt az utat. 

Viszont a kedvenc szálam mégis az Emma-nagynéni/nagybácsi szál volt. Nagyon szép volt az ív, és érzelmileg is teljesen elvitt. Emmával együtt én se gondoltam bele, hogy milyen lehet nekik, mit éltek át akkor amikor a lány hozzájuk került, és nekem se tűntek fel a szeretet morzsái amiket Emma felé küldtek, csak akkor amikor a kis fogadott gyermekük is elkezdte felfedezni azokat -, de szerintem ez olvasóként is így volt tökéletes. Erre pedig az Annával való beszélgetése volt az ami rávilágított, mert igenis vannak olyan emberek akik másképp fejezik ki a szeretetüket, és meg kell látni a szavak és a tettek mögött rejlő üzeneteket. A végén pedig már minden jelenet egy kincs volt. 

A másik kedvencem pedig az Annával való kapcsolat alakulása volt. Tavi Kata elképesztően jól bemutatta, hogyan mehet teljesen tönkre egy barátság, mi van akkor ha a képbe kerül egy fiú, és mi van ha nincs kommunikáció a két fél között. Viszont nagyon szép volt ahogy elkezdtek a semmire építkezni. 
Számomra Anna karaktere volt az, ami igazán kimagaslott az egész történetből, mert nagyon jó humora van, és az a kemény igazság ami mindig kibukott a lányból folyamatosan levett a lábamról. Teljesen kiegészítették egymást. 

Értékelés: 10/10
Hatalmas kedvencem lett ez a könyv is az írónőtől, ezt meg kell mondjam. Az író nagyon komoly témákkal is foglalkozott, mégis maradt a tőle megszokott humor, nem maradt el a romantika, és csak repít magával olvasás közben. Mit is mondhatnék még? Alig várom az írónő következő regényét. 

Idézetek a könyvből: 

– Te szerencsétlen, mi ez rajtad? – kérdezte felháborodva – Megbuggyantál a napon, és lábon hordtad ki az agyhalált? Ki adta ezt rád?

-Ariel! Nahát, mondatokban is tudsz beszélni? – kérdezett viszsza vidáman.
– Ki hitte volna, ugye? És sellőfarkam sincs.
– Nekem sincs, csak hagyományos – mondta, és összeröhögött Bálinttal.


Előre fordultam a padomban, és elővettem a cuki baglyos borítójú, mindenes füzetemet és a cicás tollamat. Aztán a kutyás tolltartómat. Kis híján a személyimet is, hogy igazolni tudjam, már elmúltam tízéves.


– Olyan vagy, mint egy sündisznó, kívül ijesztő, belül cuki, de a tüskéket senki se szereti. Az emberek a rózsaszín hasú, cuki kis malackáért vannak oda, de ahhoz a süngombócnak le kell ereszteni a pajzsát, és megmutatni a gyengeségeit.


– És attól jobb hely lesz a világ, ha nem tudod az igazságot?

Letöltés:

Tagadj mindent! pdf letöltés

A következő bejegyzés:  Kollár Betti: A vonzás törvénye