Steve Cavanagh: Tizenhárom - Eddie Flynn 4.rész

– A gyilkosok mindenféle hibát elkövetnek. Ezért kapjuk el őket.

A könyv fülszövege: 

A sorozatgyilkos nem a vádlottak padján ül, ő éppenséggel az esküdtszék tagja.

Ők voltak Hollywood legmenőbb és legmeghatározóbb párja. A világ a lábuk előtt hevert. Most egyikőjük halott.

Robert Solomont, az ünnepelt hollywoodi csillagot gyönyörű felesége brutális meggyilkolásával vádolják. Ez az évszázad celebgyilkossági pere, és a védelem még valakit be akar venni a csapatába: a szélhámosból lett ügyvédet, Eddie Flynnt.

Minden bizonyíték Robert ellen szól, de ahogy a tárgyalás megkezdődik, egy sor baljóslatú esemény kétségeket ébreszt Eddie-ben.

Mi van akkor, ha nem csak egyetlen színész van a tárgyalóteremben? Mi van akkor, ha nem az igazi gyilkos ellen folyik a tárgyalás?

Mi van akkor, ha a gyilkos az esküdtszék tagja?

Ajánló/Kritika: 

Ez volt az első tárgyalótermi krimim, de biztos vagyok benne, hogy nem az utolsó. Főleg nem, ha Steve Cavanagh Eddie Flynn védőügyvédjéről van szó. 

Bár személy szerint én még bíróságon se jártam, de ez a könyv azt hiszem tökéletesen megmutatta számomra, hogy mennyire lehangoló és egyben érdekes is lehet egy ilyen tárgyalás. 

Szintén első regényem volt, mint az író egyik kötete - a sorozatot egyébként nem feltétlenül kell sorrendben olvasni, tökéletesen meg lehet érteni a könyvet -, de az biztos, hogy minden benne volt, amit imádok egy krimivel. A csavarok és a trükkök... sőt, még egy sorozatgyilkos is akad benne. Az pedig, hogy a védőügyvéd és az ügyész is ennyire érti a dolgát csak még izgalmasabbá tette a történetet. Remek értelemre és érzelmekre ható beszédet tartott mindkét fél miközben próbálták egymás tanúit ellehetetleníteni és bizonyítani a saját igazukat. 

Számomra az is elég izgalmasnak hatott, hogy az esküdtszéknek is ilyen kiemelkedő szerepe van a történetben, az pedig, hogy a gyilkos ott üljön az esküdtek között... engem valahogy teljesen megvett. 

Kane karaktere számomra egészen kivételesnek bizonyult, a játszmái pedig az esküdtszékben ugyanolyan fontosak, mint az ügyvédeké a bíró előtt. Tetszett, hogy Steve ilyen merész karaktert alkotott, megalkotott egy hihető sorozatgyilkost, akinek nem esik nehezére megszabadulni valakitől, vagy esetleg elővegye a legmocskosabb lapjait. 

Eddie karaktere pedig szintén bámulatos, szintén mesteri húzásai vannak, és számomra teljesen pozitívan hatott, hogy csak az ártatlanokon hajlandó segíteni. Összefoglalva pedig engem teljesen megvett, ennek a két karakternek a láthatatlan egymásnak feszülése. 

Értékelés: 10/10

Idézetek a könyvből: 

Hány ujjaimat látod? – kérdezte Harry három ujját feltartva.

– Hármat – mondtam.

– Milyen nap van ma? – jött a következő kérdés.

– Kedd – feleltem.

– Ki az Egyesült Államok elnöke? – kérdezte erre Harry.

– Valami seggfej.

– Pontosan.

A szélhámosság és a vallatás művészete egy és ugyanaz.

Egy évvel később Joshua Kane-t egy ritka genetikai rendellenességgel diagnosztizálták. A neve: veleszületett analgézia. Kane agyában egyáltalán nem működtek a fájdalomreceptorok.

Hallottam, ahogy Pryor a nézőkkel poénkodik a káromra.

– Vajon rezesbanda is lesz? – kérdezte gúnyosan.

– Ja, de még mennyire – hajoltam át a vád asztalán. – És a maga temetési indulóját fogja fújni.

Bármi jó dolgot is hallott rólam, az valószínűleg nem igaz. Ami rosszat hallhatott, az meg feltehetően csak a jéghegy csúcsa – közöltem vele.

Letöltés: 

Tizenhárom pdf letöltés

A következő bejegyzés: J.D. Barker: A negyedik majom